Az eddigi legrégebbi leletekre bukkantak Csíkszeredában
Középkori leletekre bukkantak Csíkszeredában a belvárosi utcák javítását és két parkoló kialakítását célzó munkálatok során. A Csíki Játékszín épülete mellett 14. századi cserepekre bukkantak, a Petőfi utcában pedig véget ért a feltárás, mivel a területet elöntötte a víz. A színház melletti ásatás folytatódik, és késlelteti a parkoló építését. Ráduly Róbert polgármester aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „a rövid csíki nyár” idején nem sikerül befejezni a munkálatokat.
Nem örvendenek túlzottan a csíkszeredai városházán, illetve a munkálatokban érdekelt vállalkozói körökben, hogy 14. századi régészeti leletekre bukkantak azon munkálatok során, amelyek a belvárosi utcák javítását és két parkoló kialakítását célozzák. Pedig a régészek korábban nem találtak olyan középkori, kora újkori maradványokat, amelyek Csíkszereda lakóhelyjellegére utaltak volna. A kutatók eddig azt sejtették, hogy a hajdani település a mai Kossuth Lajos utca nyomvonalán lehetett, ezért hatott meglepetésként, amikor a napokban a Kossuth utcától viszonylag távol, a néhai, később Csíkszeredával egybeolvadt Mártonfalva vélt területén, a Csíki Játékszín épületének déli oldalánál 14. századi cserepekre bukkantak.
Kinek öröm, kinek gond Csíkszereda városrendezési tervének értelmében a színház mellett nyilvános autóparkoló épül. Ennek alapozásánál dolgoztak a markológépek, amikor felszínre kerültek a középkori kerámia- és kályhaszemtöredékek. A további feltárás érdekében a megyei kulturális felügyelőség részben leállította a munkálatokat, emiatt pedig megtorpantak a városszerte zajló útjavítások is. „A rövid csíki nyár miatt amúgy sem haladunk megfelelő ritmusban a beruházásokkal, ezért ami a régészeknek öröm, nekünk gond – értékelte a helyzetet Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. – A törvények értelmében természetesen a kutatócsoport rendelkezésére bocsátottuk a két helyszínt, csak annyit kértünk tőlük, hogy a lehető leghamarabb fejezzék be tevékenységüket. A színház melletti, 100 ezer euróba kerülő parkolóépítés tekintetében máris időkrízisben vagyunk. A Petőfi utcai parkoló újjáépítését ugyanaz a cég végzi, amely a város északi kijáratának számító Coºbuc utcában is dolgozik. Decemberben kell átadniuk a közel egymillió euró nagyságrendű munkát, ott talán nem lesznek csúszások az ásatások miatt, de számolva a korán beköszöntő téllel, nem hiszem, hogy jövő nyár előtt elkészülnének.” A Petőfi és a Gál Sándor utca sarkán épülő parkolóban a Drumserv Rt. alvállalkozója, az Ing Service Kft. tucatnyi munkást foglalkoztat. Vezetőjük, Lukács István szerint gyakorlatilag két napra állt le az építkezés, szerdán már folytathatták a mintegy 30 gépkocsi befogadására tervezett parkoló alapozását. „Sok tényezőtől függ, főleg az időjárástól, hogy mikor végzünk, de ideális esetben tíz napon belül átadjuk a parkolót” – nyugtatott meg Lukács. Munkaterületükön ismert, 19–20. századi épületek maradványait találták: alapfalakat, padlószinteket, omlási rétegeket. A régészek ott nem tudtak mélyebbre hatolni, mert az árkokat ellepte a víz. Azt még nem tudni, hogy a talajvíz tört-e fel, vagy meghibásodott vezetékből szivárgott a víz. Az árkokat betömték, a régészeti munka egyelőre véget ért.
Magyar emlékek A tudományos szempontból értékes Kőrösi utcai maradványokra Kosz Antal felügyelő és a Csíki Székely Múzeum archeológusa, Darvas Lóránt figyelt fel. A földből kiforgatott kerámiákról anyaguk, alakjuk, típusuk alapján a szakemberek könnyen megállapították, melyik korból származnak. A 14. századi, többnyire konyhai edények, korsók, fazekak darabkái 50–60 centiméteres mélységből kerültek elő. A szóban forgó történelmi korból származó leletek ugyan nem hordoznak magukon etnikumra utaló jegyeket, a hely és az idő meghatározásával egyértelművé vált: magyarok emlékeiről van szó. A régészek remélik, hogy egy lakóház maradványaira bukkannak, ezért kiterjesztették a kutatási felületet a tervezett parkoló határvonalán túlra. Az írott és szóbeli emlékezet szerint a mai színház környékén korábban mocsaras volt a terület, itt folyt a Somlyó-patak egyik ága, amit a modern város építésekor föld alatti csatornán vezettek el. Az eddig feltárt leleteket a múzeumban tárolják, a napokban kezdenek hozzá tisztogatásukhoz, rendszerezésükhöz. Az eddig talált tárgyak nem túl látványosak, de Darvas Lóránt azt reméli, a feltárás befejezéséig összegyűl egy kiállításra való anyag. Munkagépre viszont kedden és szerdán is hiába vártak, délben az eső is szemerkélni kezdett, s a régészek azzal a reménnyel mentek haza, hogy ma folytathatják a munkát.
Munkás-régész szolidaritás A délutáni napsütésre azonban megjelentek a munkások. A székelyudvarhelyi fővállalkozó Multiplant Kft. alvállalkozója, az udvarhelyi Út- és Hídépítő Rt. munkásainak vezetője, Márton Barna így vázolta a helyzetet: „A környezetvédők beavatkozása miatt ütköztek az érdekek. Az első terv alapján több fát kellett volna kivágnunk a legföljebb ötven gépkocsit befogadó parkoló létrehozásáért. Aztán átírták a tervet, de három fát így is ki kell vágnunk. A munkagépeinket ma nem tudtuk ide irányítani, kézi erővel teszszük, amit lehet. A munkálat során korszerű, sülylyesztett szegélyköveket, vízlefolyókat használunk. Az a 30–40 négyzetméter, ahol a régészek kutatnak, egyelőre az övék, de ez nem fog bennünket sokat késleltetni. Amíg ők ott dolgoznak, mi a másik oldalon folytatjuk a munkát. Remélem, be tudjuk majd hozni a késést a július 31-i határidőig.” Jakab Lőrinc
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!