
Fotó: Biró István
Wolf Rudolf reményét fejezte ki, hogy a gimnáziumnak ítélt elismerés ösztönzően hat a további munkára. Az Árpád fejedelmet ábrázoló herendi porcelánalkotást Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke az iskola udvarán felsorakozott diáksereg gyűrűjében adta át az igazgatónak. „Hazánk egyik részéből hazánk másik részébe hoztam ezt a díjat, amelyet azért szeretném köztetek átadni, hogy lássam, és szívembe zárjam az arcotokat” – hangoztatta. Gubcsi Lajos szerint a díj nemcsak az iskola tevékenységének elismerését, hanem a nemzet együvé tartozását is jelképezi.
A Kolozsvár Társaság képviseletében szóló Kántor Lajos szerint a díj azt is igazolja: érdemes küzdeni azért, hogy a magyar iskolák visszakapják régi hírnevüket. Az Apáczai-gimnáziumnak a rendszerváltás utáni története éppen arról szól, hogy lehet és kell bízni a jövő pozitív változásaiban. A szónok felelevenítette: Makkai Sándor református püspök 1927 januárjában áldotta meg az akkor megnyílt kolozsvári református leányiskolát – az Apáczai-gimnázium elődjét –, majd az 1948-as államosítás után tízosztályos iskolává visszaminősített intézményből kiszorították a magyar nyelvű oktatást. „Nemcsak az iskola hét évtizedes fennállása, hanem az itt végzett munka minősége is indokolttá teszi a kitüntetést” – tette hozzá Kántor Lajos, kiemelve Székely Géza rajztanár diákjainak képzőművészeti munkáit. Nagy tapsot aratott Cselényi László öregdiák, a Duna Televízió elnöke, aki diákkori emlékeit felelevenítve nem hallgatta el a cigarettázásokat és a lógásokat sem, és nagy taps jutott az egykor itt tanító Kányádi Sándorné Magdi néninek is. Az ünneplők akkor sem fukarkodtak az elismeréssel, amikor a líceum vegyes kórusa, valamint Gábor Zsófia, Müller Márta és Széman Csilla dalokkal, Széman Rózsa pedig szavalattal lépett fel.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.