
Fotó: Facebook
A Hídavatás című, Arany János balladáiból készült előadást mutatja be a költő szülővárosában, Nagyszalontán a nagyváradi Szigligeti Társulat március 14-én, 17 órától a Nagyszalontai Zilahy Lajos Művelődési Házban.
2018. március 10., 17:492018. március 10., 17:49
2018. március 10., 17:492018. március 10., 17:49
Mint a teátrum közölte, a Hídavatás a Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttesének projektje, melynek lebonyolítása Bihar megye vidéki középiskoláival való szoros együttműködésben zajlik. A projekt célja a Bihar megyei amatőr néptáncegyüttesek bevonásával létrehozandó táncszínházi előadás színpadra állítása Arany János balladáiból, a Színház az iskolában, iskola a színházban elnevezésű nevelési program keretében. Nagyszalontán a Szigligeti Színház partnere a program megvalósításában az Arany János Elméleti Líceum.
Az előadássorozat első eseménye a Hídavatás nagyszalontai bemutatója lesz. A produkcióban közreműködnek a Toldi Néptáncegyüttes és a Galagonya Néptáncegyüttes táncosai, valamint a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum diákjai. Az esemény megvalósításáért mintegy ötven fő dolgozik együtt. A Hídavatás elnevezésű projekt támogatója a Bethlen Gábor Alap.
Az előadás címadó balladáját 1877-ben írta Arany János, az egy évvel korábban felavatott Margit hídról leugró öngyilkosokról érkező hírek hatására. A költő 1877-ben a Margitszigeten nyaralt, korabeli hírlapok szerint ekkortájt szinte járvány volt az öngyilkosság. Sok párbaj is végződött így: ha a felek tartottak a tiltó törvényektől, a sorsra bízták a döntést: aki kettejük közül a fekete golyót húzta, öngyilkos lett, a hídról leugrók közt is volt ilyen áldozat.
A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A vers Arany egy kevésbé gyakori témájával, a nagyvárosi élet megjelenítésével foglalkozik. A nagyvárosi élet fárasztó, hajszoló, depressziót okozó életmódját a költő azzal érzékelteti, hogy egy óra leforgás alatt mennyi ember szánja el magát az öngyilkosságra.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!