Edelényi Vivien debreceni színművész Váradon mutatta be az Anne Frank naplója alapján készült előadást
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
A majdnem hetvenhat éve meggyilkolt Anne Frank figuráját idézte meg nagyváradi előadásában Edelényi Vivien. A debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője átlényegülten közvetítette az 1940-es évek félelemmel teli, ám az akkori fiatalokat is tervszövő álmokra serkentő világát.
2020. február 20., 11:482020. február 20., 11:48
Edelényi Vivien, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője nagy élményt szerzett hétfőn a Borostyán Produkciót vendégül látó nagyváradi zsidó hitközség dísztermében összegyűlt szépszámú közönségnek: Anne Frank figurája elevenedett meg a színpadon.
A zsidó származású német lányt az „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tették világhírűvé. Naplójában családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve 1944. augusztus 1-jéig.
Az emberélet első nagy forradalma a kamaszkor: a gyerekkorból épp kinövő kisember akkor szembesül először a körülötte lévő mikrovilág problémáival, kritikusan kezdi nézni szülei életét, megjelenik a barátság és a szerelem közti lényeges különbség felismerése, vagyis a serdülő elindul a felnőtté válás útján. Tervekkel, álmokkal van teli és minden kamasz azt hiszi, ő majd más lesz, mint a környezete, sőt az egész világ megváltására is hajlandó volna. Csakhogy a világ nem mindig hajlandó megváltozni, s ha nagy nehezen rá is áll, jobban szereti a lassú, csendes folyamatokat. És vannak korok, amikor a világ nemcsak ellenáll a szebbnél szebb kamaszálmoknak, hanem le is gyilkolja azokat. A szó legszorosabb értelmében. Ahogy tette a tizenöt éves leányka álmaival is, bármennyire igyekezett az egész családjuk elbújni a gyilkolás elől.
Szomorú vigasz, hogy mintegy halál utáni elégtétele a máig tartó világhírnév a sok hiábavalóan, barbár módon elveszejtett fiatal álmainak, de ez az igazság:
Tizenharmadik születésnapjára kapja azt a füzetet, amit – korát megelőzve – a jóval később divatossá váló beszélgető könyvvé alakít, vagyis nem a bakfislányok szokásos, banális feljegyzéseivel tölti meg, hanem egy fiktív barátnőjével társalogva írja le véleményét a kegyetlen időszakáról. A Frank család nem él behunyt szemmel, látják, mi történik körülöttük és megpróbálnak idejében elbújni a zsidóságra olyan élesen figyelő szemek elől. Ismerősök fogadják be a négytagú családot, lakásuk „hátsó traktusába”, vagyis a cselédség szálláshelyére.
A naplóban fontos hellyé válik ez a hátsó traktus, ami egyrészt egyelőre jó búvóhelynek bizonyul, másrészt viszont a fiatal lány alapvető célkitűzésévé válik a kiszabadulás a – gyűjtőnéven – friss levegőnek nevezett világba. Nem meglepő, hogy Anne naprakészen tudja a háború állását, hisz állandóan hallgatja a rádiót, pontos adatai vannak a németek ellen harcoló szövetségesek felszereltségéről, csak azt nem érti, miért késik a beígért invázió, a partraszállás. Miközben figyeli a háború alakulását, azt is követi, mi történik a családjában. Anyjával egyáltalán nem felhőtlen a viszonya, úgy érzi, a nővérét nálánál sokkal jobban kedvelő anya eltaszítja magától, állandóan kritizálja, az apja viszont épp ellenkezőleg: neki Anne a kedvence. De a háziaknak is mindig akad valami baja a lánnyal, neveletlennek, szemtelennek mondják, kivéve a fiukat, Petert, akivel Anne bensőséges barátságot ápol, mondhatni kezdődő szerelmet, de ezt még ilyen határozottan nem tudja a két kamasz megfogalmazni. Amit viszont Anne biztosan tud, az a jövőjére vonatkozik: újságíró, majd író lesz belőle. És talán lett is volna, ha néhány napot sikerült volna még átvészelniük, hisz amikor a családra rábukkantak a zsidókat üldözők, a partraszállás már megtörtént. De így odaveszett az egész Frank család.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!