2011. október 28., 04:562011. október 28., 04:56
A közszereplők vagyonosodását vizsgáló testület szerint hivatali visszaélés és összeférhetetlenség gyanúja merül fel Diaconu azon döntése miatt, hogy négy évvel ezelőtt feleségét, Maria Diana Diaconut nevezte ki a Nottara színház rendezőjévé. Az ANI vizsgálata szerint Maria Diana Diaconu 2007-ben – mint a színház alkalmazottja – engedélyt kért a teátrum vezetésétől, hogy indulhasson a rendezői posztra kiírt versenyvizsgán. A rendező felesége egyébként már 2001-től a színház színésze volt.
Az ANI szerint Mircea Diaconu annak ellenére hagyta jóvá felesége indulását, hogy az nem felelt meg a pályázati követelmények, amelyek legalább egyéves rendezői tapasztalatot követeltek meg. A versenyvizsga időpontja előtt ugyanis csupán két hónappal végezte el a Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakát. A 2007 augusztusában megtartott megmérettetésen Mircea Diaconu a bírálóbizottság elnökeként maximális pontszámot adott a feleségének, aki ennek nyomán megkapta a rendezői posztot.
Az ANI szerint Maria Diaconu 2007 és 2010 között összesen 83 684 lejnyi jövedelmet kapott rendezőként. Az igazgató szerint eljárása nem volt törvényellenes. „A feleségem nem szabó, hanem színész. Neki semmi bűne sincs” – utalt arra, hogy felesége megfelelő képesítéssel rendelkezik. Egyúttal úgy vélte, esete a napi acsarkodás példája, és a módszer az ötven évvel ezelőtti állapotokat idézi.
Diaconunak nem ez az első ügye a feddhetetlenségi hatósággal: az ANI korábban azt is megállapította, hogy szenátori és menedzserigazgatói állása összeférhetetlen egymással. Diaconu szerint ugyanakkor a színházigazgatói tisztség nem gazdasági, hanem művészi tevékenységnek minősül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok