
Fotó: Simó Helga
Én nem értek ehhez, én érzek ehhez – vallotta Kézdi Imola Miniallűrök című verseskötetének kolozsvári bemutatóján. A Jászai Mari-díjas erdélyi magyar színésszel Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő beszélgetett a Planetarium kávéházban csütörtök este. Arról, hogy milyen színészként verseket írni és, hogy milyen ennek a két művészeti ágnak a találkozása.
2022. március 11., 10:032022. március 11., 10:03
2022. március 11., 10:262022. március 11., 10:26
A csíkszeredai születésű Kézdi Imola a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, azonban költőként most debütált, ez az első verseskötete. Balázs Imre József ajánlotta a Koinónia kiadó figyelmébe a színész verseit, aki a könyv megjelenése előtt már publikált a Korunk és a Helikon folyóiratokban.
A szerző úgy érzi, hogy ennek a kötetnek a megjelenése nem egy váltás számára, egyik művészeti ágból a másikba, hanem valami újnak a kezdete. Valószínűnek tartja, hogy azért kezdett el éppen most verseket írni, mert a színház mellett, ami nagyon hangos volt nagyon sok ideig, nem történt meg az elcsendesülés, egészen 2019-ig, a pandémia kezdetéig.
– magyarázta a költő.
Aki elárulta azt is, hogy egy olyan világban élünk, amikor folyamatosan megosztunk mindent, a boldogságot és a szörnyűséget egyaránt, és álmodni sem merte volna, hogy ilyen formában publikálhatja majd a verseit. Hiszen már azt is nehéz volt elhinnie, hogy a Korunk és a Helikon korábban „lehozta” őket.
„Én nem értek ehhez, én érzek ehhez” – vallotta a szerző az alkotói folyamatról. Hozzátéve, hogy ugyanazt teszi, mint a színpadon. Ugyanúgy jár körül egy-egy gondolatot vagy képet. Amikor jöttek a versek, hallotta a fejében a hangokat, és ezeket le kellett jegyeznie.
Arról is beszélt, hogy többek között Demény Péter és Kovács András Ferenc szerkesztették a kötetét. Amikor az első 10 verset átküldte Demény Péternek, ő azt javasolta, tegyen úgy, mint amikor a színpadon dolgozik, legyen mindegyik költeményben egy-egy titok. „És valóban, szeretem, ha minden megformált szerepemben van egy titok, amiről lehet, hogy csak én tudok és nem derül ki a nézők számára, de olyan érzése van az embernek, hogy még egy sor nincs leírva. Azzal a szemüveggel, amit ő rám adott, fél óra alatt túl voltam a szerkesztési folyamaton” – számolt be a színházi felkészülés és a szerkesztői munka összekapcsolásáról.
Ahogy Balázs Imre József fogalmazott, egy lélegzetvételű versek jelennek meg a kötetben, amelyek a telefonon nagyjából egy képernyőnyi hosszúságúak. Legutóbb azonban egy „kokett-szonettet” kapott Kézdi Imolától.
– összegezte a költő a kötetét.
Ugyanakkor rengeteg személyes nyom található ebben a könyvben például, hogy kislánya rajzai is helyet kaptak benne. A kötetet egyébként Orosz Annabella illusztrálta.
Emellett a 200 vers közül végül egészen véletlenszerűen úgy sikerült válogatni 69-et, 3 ciklusra bontva, éppen akkor, amikor az édesapja 69 éves lett volna, és mivel ő volt a legnagyobb rajongója, így neki ajánlotta a könyvet.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!