A cselekmény fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a táncjátékot segítő csörömpölő páncélruha
Fotó: Vigh László Miklós
A színpadi művekben semmiképp sem sikeres, ha a mozgás, színvilág és harsogások nemcsak lejátsszák a szó és színészi játék hatását, hanem egyenesen sutba dobják azt. A nagyváradi Szigligeti Színház péntek esti Kleist-bemutatóján nagyjából ez utóbbi történt.
2020. március 09., 10:272020. március 09., 10:27
2020. március 09., 10:282020. március 09., 10:28
Feltehetőleg nagy dobásnak szánta a nagyváradi Szigligeti Színház az idei évad harmadik, felnőtteknek szánt bemutatóját, Heinrich von Kleist A Schroffenstein család (A bosszú) című darabját, de valójában egy felszín-tartalom újabb bajvívásának a mutatványává sikeredett. A művészetek ősrégi dilemmája, hogy a pusztán rápillantásra nyert hatás vagy az elgondolkodtatás eredményeként kapott értés és értékelés élvezzen-e elsőbbséget, régebbi, parodisztikus ítészi szóhasználattal: a külcsín vagy a belbecs számít-e igazán?!
Természetesen egyértelmű válasz nem adható, hiszen a képzőművészeti és zenei alkotásokban az érzékszervi befogadás fontosabb lehet az értelmi recepciónál, de
A péntek esti Kleist-bemutatón nagyjából ez utóbbi történt, vagyis a külcsín kiütéses győzelmet aratott a belbecs felett.
A beharangozó anyagokban hangsúlyosan szerepel a darabnak a Rómeó és Júliához hasonló témaválasztása, ami abban az értelemben mindenképpen helytálló, ha figyelembe vesszük a 18. századi német irodalom kiemelkedő színpadi szerzőjének és egyben dramaturgiai szakemberének, G. E. Lessingnek a máig hatóan sorsszerű „felfedezését” miszerint az ókori görögök után Shakespeare azért korszakalkotó drámaíró, mert szintén örök emberi külső és belső konfliktusokat dolgoz fel. Egyik ilyen elévülhetetlen téma az ellenséges közeg kebelében kialakuló, az életet is feláldozni kész ifjonti szerelem. Kleist megtoldja ezt az önmagában is sokrétű konfliktust a lovagkori becsületkódex nemcsak ma, de a 19. században is jócskán megmosolyogtató vadhajtásaival, ám a színháztörténeti feljegyzések tanúsága szerint így sem sikerült érdemben elfogadtatnia korának közönségével.
A 21. században, a diszkóvilág hangoskodásaival, a túlmozgással, a mai technikai eszközök szándékosan anakronisztikus beépítésével hasonlóan kudarcot vall.
ami azért – bárhonnan is nézzük – mégiscsak fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a pantomimet vagy táncjátékot sokban segítő villódzó kard vagy csörömpölő páncélruha.
Gondolom, méltatlan volna a fentiek miatt a díszlet és jelmeztervező Horváth Jennyt vagy a hanghatást alkotó Bartha Márkot bírálni, hiszen ők valószínűleg hűen követték Kovács D. Dániel rendező elképzeléseit, aki az alkotói csapat tagjaként külön meg is dicséri munkájukat a műsorfüzetben szereplő nyilatkozatában. Érdekes viszont, hogy a színészek munkájáról mit sem szólt, pedig más kísérletezésekhez hasonlóan ezúttal is – ahogy mondani szokás – ők viszik el a balhét.
A szereposztást követve említeném meg a szerepelő színészeket: Dimény Levente, Fodor Réka, Hunyadi István, Kiss Tamás, Dobos Imre, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi, Román Eszter, Balogh Attila, Tőtős Ádám, Kiss Csaba, Csatlós Lóránt és Trabalka Cecília. A bemutatón nyújtott teljesítményük feljogosít arra, hogy bennük bízva remélhessem: hátha a későbbi előadások során valamiképpen sikerül majd enyhíteniük a felszín kiütéses győzelmének erejét a gondolati-érzelmi tartalom felett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás