Fotó: Facebook/Louise Glück
Louise Glück az irodalmi Nobel-díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést – így indokolta a Svéd Akadémia, hogy csütörtökön az amerikai költőnőnek ítélték oda a rangos elismerést.
2020. október 08., 15:552020. október 08., 15:55
2020. október 08., 15:592020. október 08., 15:59
Louise Glück amerikai költőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A testület indoklása szerint Louise Glück a díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést – írta az MTI.
a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.
Louise Elisabeth Glück 1943-ban született New Yorkban, Long Islandon nevelkedett fel. Középiskolás korában anorexiában szenvedett, amelyből később sikerült kigyógyulnia. A Sarah Lawrence College-ra és a Columbia Egyetemre járt, de diplomát nem szerzett, alkotói munkája mellett évek óta tanít költészetet több egyetemen.
Számos fontos amerikai elismerésben részesült már, köztük a Nemzeti Bölcsészeti Medálban, Nemzeti Könyvdíjban, a Nemzeti Könyvkritikusok Díjában és a Bollington Díjban. 2003 és 2004 között a Nemzet Költője volt az Egyesült Államokban.
Sokszor jellemzik költészetét önéletrajziként, de a Nobel-bizottság szerint egyáltalán nem lehet vallomásos költőnek nevezni,
– írta a litera.hu irodalmi portál.
Tizenkét verseskötete és számos esszékötete jelent meg, stílusa összetéveszthetetlen, a humor fontos szerepet játszik költészetében. Műveiben központi helyet foglal el a trauma feldolgozása, annak megértése, a vágy és a természet megfigyelése. Verseiben kendőzetlen őszinteséggel beszél a szomorúságról és az elidegenedésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!