Fotó: Facebook/Louise Glück
Louise Glück az irodalmi Nobel-díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést – így indokolta a Svéd Akadémia, hogy csütörtökön az amerikai költőnőnek ítélték oda a rangos elismerést.
2020. október 08., 15:552020. október 08., 15:55
2020. október 08., 15:592020. október 08., 15:59
Louise Glück amerikai költőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A testület indoklása szerint Louise Glück a díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést – írta az MTI.
a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.
Louise Elisabeth Glück 1943-ban született New Yorkban, Long Islandon nevelkedett fel. Középiskolás korában anorexiában szenvedett, amelyből később sikerült kigyógyulnia. A Sarah Lawrence College-ra és a Columbia Egyetemre járt, de diplomát nem szerzett, alkotói munkája mellett évek óta tanít költészetet több egyetemen.
Számos fontos amerikai elismerésben részesült már, köztük a Nemzeti Bölcsészeti Medálban, Nemzeti Könyvdíjban, a Nemzeti Könyvkritikusok Díjában és a Bollington Díjban. 2003 és 2004 között a Nemzet Költője volt az Egyesült Államokban.
Sokszor jellemzik költészetét önéletrajziként, de a Nobel-bizottság szerint egyáltalán nem lehet vallomásos költőnek nevezni,
– írta a litera.hu irodalmi portál.
Tizenkét verseskötete és számos esszékötete jelent meg, stílusa összetéveszthetetlen, a humor fontos szerepet játszik költészetében. Műveiben központi helyet foglal el a trauma feldolgozása, annak megértése, a vágy és a természet megfigyelése. Verseiben kendőzetlen őszinteséggel beszél a szomorúságról és az elidegenedésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!