Alkotó irodalomelmélet

A felvidéki költő, irodalomtörténész a Törzsasztal beszélgetéssorozat költészet napi összejövetelének vendégeként Pozsonyból érkezett a Pece-parti városba, ahol Kőrössi P. Józseffel, a Noran kiadó vezetőjével beszélgetett. Tőzsér versei – a beszélgetés elején és végén – Pál Hunor színművész tolmácsolásában hangzottak el.

Mint felidézte: gyermekkorában naplóírással kezdte, ám naplói eltűntek a „kis magyar holokauszt” során. A családot 1947-ben Pétergömörfalváról deportálták Magyarországra, ahol egyik nővére férjhez is ment, így Tőzser 1950-ig Magyarországon tanult. A szlovákiai magyar iskolák megnyitása után tért vissza szülőföldjére, de az ereszcsatorna mögé rejtett, gyermekkori fantáziáit megörökítő naplóiból öt év múlva csak cafatokat talált.

Első verse 1952-ben, 16 éves korában jelent meg, majd 1958-ben a fiatal szlovákiai magyar szerzők antológiájában közölt. Első korszaka, saját bevallása szerint 1965-ben zárult le, ekkor lett az Irodalmi Szemle szerkesztője. Kezdetben a Gömörvidék, a szülőföld, a természettől elhódított szülőfalu és a tágabb értelemben vett Palócföld meséi, népdalai jelentettek ihletet számára, innen jutott el a lírai realizmusig. Tanított, és számtalan fordítása jelent meg főleg szláv nyelvekből. Ezért is vallja, hogy a közép-európai népek irodalmában inkább a személyes kapcsolatok szintjén működnek a kölcsönhatások, egyik író, költő a másik nyelvezetéből, képeiből merít tudatosan vagy öntudatlanul. „Ahhoz, hogy egy közép-európai szerzőt elismerjenek Közép-Európában, annak előbb Párizsban kell ismertté válnia, hatása onnan már visszagyűrűzhet a kortársakra” – jelentette ki Tőzsér.

F. N. L.

„Telepes” író Kolozsváron

Kolozsváron, a Bulgakov kávéház irodalmi szalonjában Dunajcsik Mátyás magyarországi költő, író, esztéta, kritikus, a Telep irodalmi csoportosulás tagja társaságában ünnepelte a költészet napját a Korunk folyóirat. Az esten Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett a meghívottal, akinek bemutatták Repülési kézikönyv című kötetét is. Mint kiderült, a kötet más-más műfajú szövegeit az utazás motívuma köti össze, így történhet meg, hogy a Repülési kézikönyvben napló, kritika, műfordítás és kispróza is olvasható. Balázs Imre József a Telep irodalmi csoportosulás indulásáról, történetéről kérdezte a szerzőt. A Telep az első olyan irodalmi csoport, amely az internet révén vált ismertté. Dunajcsik tizenegy szerző közös fórumának nevezte a Telepet, amelyen a kommunikáció lehetőségét nem zárja ki az, hogy a csoport stílusban és műfajban is különböző dolgokat alkot.

V. M.