2008. április 14., 00:002008. április 14., 00:00
A felvidéki költő, irodalomtörténész a Törzsasztal beszélgetéssorozat költészet napi összejövetelének vendégeként Pozsonyból érkezett a Pece-parti városba, ahol Kőrössi P. Józseffel, a Noran kiadó vezetőjével beszélgetett. Tőzsér versei – a beszélgetés elején és végén – Pál Hunor színművész tolmácsolásában hangzottak el.
Mint felidézte: gyermekkorában naplóírással kezdte, ám naplói eltűntek a „kis magyar holokauszt” során. A családot 1947-ben Pétergömörfalváról deportálták Magyarországra, ahol egyik nővére férjhez is ment, így Tőzser 1950-ig Magyarországon tanult. A szlovákiai magyar iskolák megnyitása után tért vissza szülőföldjére, de az ereszcsatorna mögé rejtett, gyermekkori fantáziáit megörökítő naplóiból öt év múlva csak cafatokat talált.
Első verse 1952-ben, 16 éves korában jelent meg, majd 1958-ben a fiatal szlovákiai magyar szerzők antológiájában közölt. Első korszaka, saját bevallása szerint 1965-ben zárult le, ekkor lett az Irodalmi Szemle szerkesztője. Kezdetben a Gömörvidék, a szülőföld, a természettől elhódított szülőfalu és a tágabb értelemben vett Palócföld meséi, népdalai jelentettek ihletet számára, innen jutott el a lírai realizmusig. Tanított, és számtalan fordítása jelent meg főleg szláv nyelvekből. Ezért is vallja, hogy a közép-európai népek irodalmában inkább a személyes kapcsolatok szintjén működnek a kölcsönhatások, egyik író, költő a másik nyelvezetéből, képeiből merít tudatosan vagy öntudatlanul. „Ahhoz, hogy egy közép-európai szerzőt elismerjenek Közép-Európában, annak előbb Párizsban kell ismertté válnia, hatása onnan már visszagyűrűzhet a kortársakra” – jelentette ki Tőzsér.
F. N. L.
„Telepes” író Kolozsváron
Kolozsváron, a Bulgakov kávéház irodalmi szalonjában Dunajcsik Mátyás magyarországi költő, író, esztéta, kritikus, a Telep irodalmi csoportosulás tagja társaságában ünnepelte a költészet napját a Korunk folyóirat. Az esten Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett a meghívottal, akinek bemutatták Repülési kézikönyv című kötetét is. Mint kiderült, a kötet más-más műfajú szövegeit az utazás motívuma köti össze, így történhet meg, hogy a Repülési kézikönyvben napló, kritika, műfordítás és kispróza is olvasható. Balázs Imre József a Telep irodalmi csoportosulás indulásáról, történetéről kérdezte a szerzőt. A Telep az első olyan irodalmi csoport, amely az internet révén vált ismertté. Dunajcsik tizenegy szerző közös fórumának nevezte a Telepet, amelyen a kommunikáció lehetőségét nem zárja ki az, hogy a csoport stílusban és műfajban is különböző dolgokat alkot.
V. M.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.