
Pécsi Györgyi, Demeter Zsuzsa, Gróh Gáspár és Fekete Vince a kötetek bemutatóján a Bánffy-palotában
Fotó: Kiss Judit
Két, idén megjelent Szilágyi István-kötetet mutattak be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében csütörtök délután: a Helikon irodalmi folyóirat szervezte eseményen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában napvilágot látott, szép kivitelezésű könyveket ismertették a Bánffy-palota Tonitza termében.
2022. június 09., 21:172022. június 09., 21:17
2022. június 09., 21:442022. június 09., 21:44
A 84 éves, Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett kolozsvári író nem lehetett jelen az eseményen, a köteteket bemutató meghívottak azonban élményszerűen idézték fel az író egyéniségét, mondatait, beszéltek életművéről, a nyilvánosság előtt történt – viszonylag ritka – megnyilatkozásairól.
Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője kifejtette, kiadójuk vizuális dokumentációt is vállal, így örömükre szolgált, hogy megjelentethették a Szilágyi Istvánról készült archív fotókat felsorakoztató beszélgetőkönyvet. A könyv szövege a Fekete Vince költő, szerkesztő által 2008-ban az íróval készített életinterjú, a képanyagot Demeter Zsuzsa irodalomtörténész állította össze. A kötetben 120 fotó látható, Demeter Zsuzsa elmondta, egy részük a Helikon folyóirat archívumából került elő (a lapnak Szilágyi István alapító főszerkesztője volt), valamint az író barátainak, családjának archívumából.
– mondta Demeter Zsuzsa. Fekete Vince felelevenítette, hogy az interjúkat nem szívesen adó Szilágyi István 2008-ban kötélnek állt, és beszélt az életéről: pályakezdéséről, zilahi éveiről, mozdonyszerelő mesterségéről, arról, hogy hadiárva volt, és „szökött jogász” – hiszen elvégezte a jogi egyetemet, de nem dolgozott jogászként.
– mondta Fekete Vince.
Arra is kitért, hogy a kötetben a 2021-ben elhunyt Farkas Árpád költő Sz. I. bajusza című, 1977-ben megjelent írása is szerepel.
Pécsi Györgyi azt is elmondta, az MMA kiadója 2015-ben 52 perces portréfilmet készített Szilágyi Istvánról, és most a 125 éve született Tamási Áronról is készítettek egy 50 perces filmet. Tamásiról egyébként kötetet is megjelentetett frissen a kiadó: „A legnagyobb dolog: világot teremteni” – Tamási Áron című, Cs. Nagy Ibolya által szerkesztett kiadványt szintén bemutatják a kolozsvári könyvhéten. Szilágyi István legutóbbi, Messze túl a láthatáron című regényét is az MMA kiadója adta ki tavaly, most pedig arra vállalkoztak, hogy az 1990-ben gyenge nyomdai kivitelezésben napvilágot látott, Agancsbozót című nagyregényt 30 év elmúltával újra megjelentessék.
Mint elhangzott, a regénynek vegyes volt a kritikai fogadtatása az 1990-es évek elején, ugyanakkor az akkori gyenge minőségű kivitelezés rontott az olvasás élményén. „Az új kiadással mintegy »kivirágzott» az Agancsbozót, amelyet újra meg újra el kell olvasni, hogy a benne rejlő titkokra fény derüljön. Gazdagon rétegzett műről van szó, amelynek van történeti, bölcseleti, lélektani rétege, mitológiai utalásokat rejt és van referenciaértéke is a társadalom megismerésére vonatkozóan. Sajátos az időkezelése és a szereplők csoportdinamikája” – mondta a regényről Gróh Gáspár.
„A regény néhol vaskos, néhol pókháló finomságú szövevény, sok föltárandó titokkal” – fogalmazott az irodalomtörténész. Beszélt a Szilágyi István más regényeiből – Kő hull apadó kútba, Hollóidő – kibontakozó teremtett világokról is. „Amikor egyszer természetélményéről faggattam Szilágyi Istvánt, kiderült, hogy a természet annyira totális élmény számára, hogy közelében nem tud írni. Azt mondta, a természet nagyságával szemben porszemnek érzi magát” – idézte fel Gróh Gáspár. A kötetek megtalálhatóak a vásár kínálatában.
A vasárnapig tartó könyvhét számos bemutatót kínál a közönségnek, a Helikon folyóirat soron következő eseménye a pénteki könyvbemutató: Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetét mutatja be a szerkesztőség a Bulgakov Irodalmi Kávéházban.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!