
Pécsi Györgyi, Demeter Zsuzsa, Gróh Gáspár és Fekete Vince a kötetek bemutatóján a Bánffy-palotában
Fotó: Kiss Judit
Két, idén megjelent Szilágyi István-kötetet mutattak be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében csütörtök délután: a Helikon irodalmi folyóirat szervezte eseményen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában napvilágot látott, szép kivitelezésű könyveket ismertették a Bánffy-palota Tonitza termében.
2022. június 09., 21:172022. június 09., 21:17
2022. június 09., 21:442022. június 09., 21:44
A 84 éves, Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett kolozsvári író nem lehetett jelen az eseményen, a köteteket bemutató meghívottak azonban élményszerűen idézték fel az író egyéniségét, mondatait, beszéltek életművéről, a nyilvánosság előtt történt – viszonylag ritka – megnyilatkozásairól.
Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője kifejtette, kiadójuk vizuális dokumentációt is vállal, így örömükre szolgált, hogy megjelentethették a Szilágyi Istvánról készült archív fotókat felsorakoztató beszélgetőkönyvet. A könyv szövege a Fekete Vince költő, szerkesztő által 2008-ban az íróval készített életinterjú, a képanyagot Demeter Zsuzsa irodalomtörténész állította össze. A kötetben 120 fotó látható, Demeter Zsuzsa elmondta, egy részük a Helikon folyóirat archívumából került elő (a lapnak Szilágyi István alapító főszerkesztője volt), valamint az író barátainak, családjának archívumából.
– mondta Demeter Zsuzsa. Fekete Vince felelevenítette, hogy az interjúkat nem szívesen adó Szilágyi István 2008-ban kötélnek állt, és beszélt az életéről: pályakezdéséről, zilahi éveiről, mozdonyszerelő mesterségéről, arról, hogy hadiárva volt, és „szökött jogász” – hiszen elvégezte a jogi egyetemet, de nem dolgozott jogászként.
– mondta Fekete Vince.
Arra is kitért, hogy a kötetben a 2021-ben elhunyt Farkas Árpád költő Sz. I. bajusza című, 1977-ben megjelent írása is szerepel.
Pécsi Györgyi azt is elmondta, az MMA kiadója 2015-ben 52 perces portréfilmet készített Szilágyi Istvánról, és most a 125 éve született Tamási Áronról is készítettek egy 50 perces filmet. Tamásiról egyébként kötetet is megjelentetett frissen a kiadó: „A legnagyobb dolog: világot teremteni” – Tamási Áron című, Cs. Nagy Ibolya által szerkesztett kiadványt szintén bemutatják a kolozsvári könyvhéten. Szilágyi István legutóbbi, Messze túl a láthatáron című regényét is az MMA kiadója adta ki tavaly, most pedig arra vállalkoztak, hogy az 1990-ben gyenge nyomdai kivitelezésben napvilágot látott, Agancsbozót című nagyregényt 30 év elmúltával újra megjelentessék.
Mint elhangzott, a regénynek vegyes volt a kritikai fogadtatása az 1990-es évek elején, ugyanakkor az akkori gyenge minőségű kivitelezés rontott az olvasás élményén. „Az új kiadással mintegy »kivirágzott» az Agancsbozót, amelyet újra meg újra el kell olvasni, hogy a benne rejlő titkokra fény derüljön. Gazdagon rétegzett műről van szó, amelynek van történeti, bölcseleti, lélektani rétege, mitológiai utalásokat rejt és van referenciaértéke is a társadalom megismerésére vonatkozóan. Sajátos az időkezelése és a szereplők csoportdinamikája” – mondta a regényről Gróh Gáspár.
„A regény néhol vaskos, néhol pókháló finomságú szövevény, sok föltárandó titokkal” – fogalmazott az irodalomtörténész. Beszélt a Szilágyi István más regényeiből – Kő hull apadó kútba, Hollóidő – kibontakozó teremtett világokról is. „Amikor egyszer természetélményéről faggattam Szilágyi Istvánt, kiderült, hogy a természet annyira totális élmény számára, hogy közelében nem tud írni. Azt mondta, a természet nagyságával szemben porszemnek érzi magát” – idézte fel Gróh Gáspár. A kötetek megtalálhatóak a vásár kínálatában.
A vasárnapig tartó könyvhét számos bemutatót kínál a közönségnek, a Helikon folyóirat soron következő eseménye a pénteki könyvbemutató: Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetét mutatja be a szerkesztőség a Bulgakov Irodalmi Kávéházban.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!