Lackfi János magyarországi író, költő: „az irodalom háttérbe szorulása szakállas mítosz, tízezer éves”
Fotó: koncert.hu
Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban lép színpadra a napokban Lackfi János József Attila-díjas író, költő, aki lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal együtt tart irodalmi-zenés előadásokat. Lackfi János a turnéról, az erdélyi közönségről, gyerekeiről, az irodalom háttérbe szorulásának mítoszáról beszélt a Krónikának.
2019. október 25., 10:562019. október 25., 10:56
2019. október 25., 11:022019. október 25., 11:02
– Vízen járni tilos – irodalmi családlátogatás a címe annak a fellépéssorozatnak, amelynek keretében hatállomásos erdélyi turnéra indulnak Lackfi Dorottyával (ének) és Sinha Róberttel (gitár). Mire számíthat a közönség, miként fonódik össze ezeken a fellépéseken szöveg, irodalom, költészet és muzsika?
– Negyvennyolcadik életévem a betakarítás jegyében zajlik. Őszi szüretjelleggel jött ki az elmúlt hat év verseit egybeölelő Emberszabás című kötetem, melyben egyebek közt feleségemhez írott szerelmes versek, irodalmi portrék, gyászversek és persze tuningolt klasszikusok is szerepelnek: például „sziriöszli kimaxoltam iskoláim egykoron” Petőfitől. Sok családi történet szerepel (igaz, nem mind az én családom köréből) a 365 egypercest tartalmazó, idei Minden napra egy sztoriban is.
Regényem, a Levágott fül egy kamaszfiú és egy vak kamaszlány harca a világgal, sok önéletrajzi és gyerekeimtől orzott részlettel. Hab a tortán a Van tüzed?, mely istenes verseimet fogja össze, elvégre hogyne tartozna a famíliához az, aki sárból gyúrta az egész emberi pereputtyot.
– Lányával együtt lép színpadra. Hat gyereke van, mindenikük a vers, az irodalom szerelmese?
– Erről szó sincs, szerencsére. Nem volt idehaza személyi kultusz életnagyságú költőportrékkal, fejvétel terhe mellett bemagolandó memoriterekkel. Verset, mesét sokat olvastunk nekik, a négyéves Julcsi is rengeteget kap belőle.
A kapolcsi Kaláka Versudvarban a stáb a mai napig gyerekeimből áll össze, sok zenés irodalmat hallgatnak. Többen Kreatív Írás foglalkozásomra is eljártak, Margit skandináv irodalmat tanul, Dorottya dalokat ír és énekel, Johanna szintén énekli zsoltáraimat. Simon ellenben informatikai fejlesztő, Ágnes állatorvosnak készül. Semmi nem kötelező.
Lackfi Jánosék fellépései
Lackfi János József Attila-díjas író, költő lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal október 25-én Nagyváradon, 26-án Temesváron, 27-én Sepsiszentgyörgyön, 28-án Csíkszeredában, 29-én Gyergyószentmiklóson és 30-án Kolozsváron lép fel.
– Az esemény beharangozójában az szerepel, hogy „semmihez sem hasonlítható, mindig felemelő érzés az erdélyi magyar közönség előtt fellépni”. Kifejtené kicsit bővebben, hogy mit jelent ez? A nézői befogadás módja, a reakciók tekintetében vajon észlelhető különbség az erdélyi és magyarországi közönség között?
– Nem kötelező bók, és nem is az otthoni közönség lekicsinylése, hiszen százötven fellépésem van magyar földön, remek hangulatban.
Jártam Ausztráliában, Amerikában, Angliában, Németországban, Genfben, Moszkvában is magyarok közt, mindenhol adódnak helyi sajátosságok, különleges megrendülések. Ugyanígy semmi máshoz nem hasonlítható az erdélyi fogadtatás.
– Ön az egyik legismertebb kortárs magyar költő, akinek versei az erdélyi magyar gyerekek és felnőttek körében is népszerűek, az itteni diákok iskolai keretek közt, felvételi tételsorokban is találkoznak műveivel. Talán az írásait át meg átszövő játékosság, az olvasóhoz való közvetlen „szólásmód” miatt is kedvelik olvasói. Írásait nemcsak papírra nyomtatott köteteiből ismerheti meg a közönség, hiszen a közösségi oldalon keresztül nap mint nap szoros kapcsolatot ápol a nagybetűs Olvasóval. Hogyan vélekedik, manapság, amikor sokan siránkoznak amiatt, hogy egyre inkább háttérbe szorul a vers, az irodalom, a kortárs irodalom a fiatalok (és nemcsak a fiatalok) életében, kell tennie valamit az írónak, és ha igen, mit, hogy megmaradjon az élő kapcsolat kortárs irodalom/író és olvasó között?
– Az irodalom háttérbe szorulása szakállas mítosz, tízezer éves. Mert közben volt versem, amely egymillió-kétszázezer ember oldalára jutott el, s volt prózám, amely másfélmillióéra.
Az fájdalmasan igaz, hogy sok remek szerzőt szinte egyáltalán nem ismer a közönség, keveseknek jut reflektorfény. És persze tenni is kell érte, de én örömmel kalózkodom a virtuális tengeren, mely sok szemetet sodor, de ettől még hajózhatunk rajta értékes rakománnyal.
Lackfi János József Attila-díjas költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós Budapesten született 1971. május 18-án. Irodalmár családba született, édesanyja Mezey Katalin író, költő, szerkesztő, édesapja Oláh János költő, szerkesztő. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. 1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja. Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható. Számos elismerése között szerepel a 2000-ben kapott József Attila-díj, 2001-ben a Déry Tibor-díjjal, 2013-ban pedig a Prima Primissima-díjjal ismerték el munkásságát. Gyermekirodalmi munkásságáért is számos rangos díjjal tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!