
Muzsnay Árpád, valamint Marta Cordea és Viorel Câmpean könyvtáros a kétnyelvű szatmári eseményen
Fotó: EMKE facebook
Kétnyelvű rendezvény keretében emlékeztek Szatmárnémetiben a héten a 100 éve elhunyt Ady Endrére. Az EMKE és a Szatmár Megyei Könyvtár szervezte eseményen a költő verseinek román fordításairól tanácskoztak. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa, az esemény szervezője a Krónikának kifejtette, a rendezvény arról tanúskodott, hogy a román közönség kedveli és ismeri a költőóriás életművét.
2019. február 01., 08:212019. február 01., 08:21
Számos erdélyi és partiumi településen megemlékeztek ezen a héten Ady Endréről, aki 100 éve, 1919. január 27-én hunyt el. A centenárium megannyi rendezvénye ellenére kiderült, az évek során kevesebb szó esett arról, hogy Ady költészetét mennyire, milyen fordítások révén ismeri a román olvasóközönség, holott szinte mindenik versét átültették már román nyelvre.
Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa volt a szervezője annak a hét elején rendezett kétnyelvű eseménynek, amelynek keretében a Szatmár Megyei Könyvtár az EMKE-vel közösen emlékezett meg az évfordulóról.
– nyilatkozta a Krónikának az esemény kapcsán Muzsnay.
Egyébként a helyi román sajtó is foglalkozott a kezdeményezéssel: az Informația zilei szatmári napilap keddi számának vezető anyaga volt a könyvtárban tartott Ady-megemlékezés, és az Actualitateasm.ro helyi online portál is nagy terjedelemben írt az eseményről.
A szervezők az Ady szatmári román fordítói című rendezvénnyel tisztelegni kívántak a napjainkban az ő nevét viselő egykori Érmindszenten született költő emléke és életműve előtt. Muzsnay Árpád elmondta, örömmel nyugtázta, hogy
sőt Nagybányáról is érkezett vendég az előadásra. A rendezvényen a szervezők elsősorban Ady verseinek szatmári fordítóit vették számba, azokat, akik derekasan hozzájárultak ahhoz, hogy a száz esztendeje elhunyt költő életművét megismerhesse a román olvasóközönség: ilyen Octavian Şireagu, Costa Carei, Gabriel Georgescu, Corneliu Balla, Ion Ghiur.
Amint az esemény ismertetőjében olvasható,
tevékenységükkel mindketten bizonyították, hogy a népek közti közeledés, tisztelet és barátság a kultúra segítségével érhető el, és erősíthető az legsikeresebben. „Régi vágyam, hogy beszéljünk Ady román fordítóiról. Jó viszonyban voltam három olyan emberrel is, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Adyt a román közönség is megismerhesse. Ilyen Gabriel Georgescu költő, műfordító, akinek az 1940-es, majd az 1970-es években jelent meg fordításkötete. Érdekesség, hogy az olténiai születésű költő-tanár nem is tudott magyarul, hanem Antal Péter egykori szatmári tanár nyersfordításai alapján dolgozott, de mivel francia szakos volt, nagyon jól ráérzett Ady szimbolikájára, lírájára” – mondta Muzsnay. Azt is kifejtette, hogy a néhai Nae Antonescu irodalomtörténész és Cor-neliu Balla költő és műfordító szintén fontos lépést tett Ady költészetének románra ültetésében: összegyűjtötték Ady összes románra fordított művét 4 kötetbe, a románra átültetett versek több variánsát is, de sajnos kiadó sem az 1970-es, sem az 1990-es években nem került, amely megjelentethette volna. „Az lenne a lényeg, hogy az érdeklődő közönség vagy a szakma egy-egy versnek ne csak egy, hanem több változatát is megkapja. Régi álmom, hogy ez megvalósulhasson, abban reménykedtem, hogy hátha a centenárium alkalmából ez megtörténik, akad rá kiadó, amely ki is egészíti az újabb fordításokkal” – fejtette ki az EMKE főtanácsosa. Úgy fogalmazott, értékeinket meg kell mutatnunk a román közönségnek is, és ha mi nem segítünk abban, hogy a mellettünk élők is megértsék, akkor az számukra nem ér semmit.
A szatmári eseményen többek közt Pop Felician költő, műfordító is beszélt Adyról, hiszen régóta foglalkozik a magyar irodalommal, valamint Radu Ulmeanu tanár, Viorel Câmpean könyvtáros, kutató. Muzsnay Árpád kitért arra, a ma élő Ady-fordítók közül meg kell említeni Felician Pop, Radu Ulmeanu és Veres István nevét is. A Szatmár Megyei Múzeum román ajkú aligazgatónője az eseményen elmondta:
A rendezvényen Marta Cordea, a Szatmár megyei könyvtár könyvtárosa is felszólalt, aki románul és magyarul ismertette a költő életművét. Muzsnay Árpád felsorolt olyan románra fordított vers- és kötetcímeket, mint a Sânge și aur (Vér és arany), a Spre mâine, (A holnap elébe)Scăpărătorul focului (A tűz csiholója), Poemele tuturor tainelor (A Minden-Titkok versei).
Muzsnay Árpád úgy vélekedett, két lehetőség lenne az Ady-versek román fordításainak újrakiadását illetően. Egyrészt jó lenne, ha megjelenne az összes verset tartalmazó kötet valakinek a válogatásában, hiszen tudomása szerint csak kisebb kötetekben vagy antológiákban láttak napvilágot Ady-versek. A másik lehetőség és óriási nyereség lenne, ha azt, amit Corneliu Balla és Nae Antonescu összeállított, azt naprakészen ki lehetne adni, és el lehetne juttatni a szakmának, irodalmároknak, kutatóknak, a vájt fülű filológusoknak, könyvtáraknak, hogy válogathasson az olvasó a különböző fordítások közül.
Muzsnay felhívta a figyelmet, ezek a szatmári fordítók azt mutatták meg, hogy Adyt a románság is kedveli, és itt, Erdélyben hasonló problémák foglalkoztatják a magyarságot és románságot, „Örülök annak, hogy a napokban még a vízcsapból is Ady folyt, de remélem, hogy ez a lelkesedés év végéig folytatódik, mindazonáltal sajnálom, hogy az utóbbi időben a könyvesboltokban sokszor hiánycikk az Ady-összes. Úgy gondolom, a centenárium alkalmából nagyon jó lenne, ha újra napvilágot látna egy magyar Ady-összes, és ha megjelenhetne a román Ady-összes” – fejtette ki Muzsnay. Arra is kitért, véleménye szerint
Muzsnay említést tett arról, milyen hatalmas szerepe volt az Ady-életműnek a románsággal való megismertetésében Papp Aurél (Aurel Popp) festőművésznek, grafikusnak, szobrásznak és művészetkritikusnak, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a költő leégett szülőházát 1957-ben rendbe tették, és neki köszönhető, hogy minisztertanácsi rendelettel Érmindszentet Adyról nevezték el a költő 80. születésnapján. Jó barátságban volt Adyval, és a háború idején katonaként gyakran meglátogatta a költőt Budapesten. „Annak idején elmentünk a műtermébe a nővéremmel, Muzsnay Magda rádióriporterrel és a szintén szatmári születésű Banner Zoltánnal. Aurél bácsi tökéletesen beszélt magyarul, és azt mondta:
Nagyon sokat tett azért, hogy az Ady-kultusz és a költő emléke fennmaradjon. Nem lenne emlékmúzeum, ha Papp Aurél nem szorgalmazta volna annak létrehozását” – emlékezett Muzsnay Árpád. Azt is elmondta, annak idején még élt Katica néni, a jelenlegi múzeumőr nagyanyja, aki tudta, hogy a család, a költő bútorai hol álltak, tudta, hogy hol vannak a bútorok, amiket széthordtak a faluban – így tudták megalapozni a mai emlékházat.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!