Ady költészetét a románság is kedveli – a száz éve elhunyt költő verseinek román fordításairól értekeztek Szatmárnémetiben

Kiss Judit 2019. február 01., 08:21

Kétnyelvű rendezvény keretében emlékeztek Szatmárnémetiben a héten a 100 éve elhunyt Ady Endrére. Az EMKE és a Szatmár Megyei Könyvtár szervezte eseményen a költő verseinek román fordításairól tanácskoztak. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa, az esemény szervezője a Krónikának kifejtette, a rendezvény arról tanúskodott, hogy a román közönség kedveli és ismeri a költőóriás életművét.

Muzsnay Árpád, valamint Marta Cordea és Viorel Câmpean könyvtáros a kétnyelvű szatmári eseményen Fotó: EMKE facebook

Számos erdélyi és partiumi településen megemlékeztek ezen a héten Ady Endréről, aki 100 éve, 1919. január 27-én hunyt el. A centenárium megannyi rendezvénye ellenére kiderült, az évek során kevesebb szó esett arról, hogy Ady költészetét mennyire, milyen fordítások révén ismeri a román olvasóközönség, holott szinte mindenik versét átültették már román nyelvre.

Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa volt a szervezője annak a hét elején rendezett kétnyelvű eseménynek, amelynek keretében a Szatmár Megyei Könyvtár az EMKE-vel közösen emlékezett meg az évfordulóról.

Ady költészete erős kulturális kapocs lehetne a román és magyar verskedvelők között, a rendezvény annak bizonyítéka volt, hogy a románság is érdeklődik Ady költészete iránt”

– nyilatkozta a Krónikának az esemény kapcsán Muzsnay.

Egyébként a helyi román sajtó is foglalkozott a kezdeményezéssel: az Informația zilei szatmári napilap keddi számának vezető anyaga volt a könyvtárban tartott Ady-megemlékezés, és az Actualitateasm.ro helyi online portál is nagy terjedelemben írt az eseményről.

Román nyelvű gyűjteményes
kiadásra lenne szükség

A szervezők az Ady szatmári román fordítói című rendezvénnyel tisztelegni kívántak a napjainkban az ő nevét viselő egykori Érmindszenten született költő emléke és életműve előtt. Muzsnay Árpád elmondta, örömmel nyugtázta, hogy

sok román ajkú érdeklődő volt jelen az eseményen, köztük szép számban fiatalok is,

sőt Nagybányáról is érkezett  vendég  az előadásra. A rendezvényen a szervezők elsősorban Ady verseinek szatmári fordítóit vették számba, azokat, akik derekasan hozzájárultak ahhoz, hogy a száz esztendeje elhunyt költő életművét megismerhesse a román olvasóközönség: ilyen Octavian Şireagu, Costa Carei, Gabriel Georgescu, Corneliu Balla, Ion Ghiur.

Amint az esemény ismertetőjében olvasható,

Ady költészetét a román irodalomkedvelő közönség elsőként a költő barátja, Octavian Goga fordításainak köszönhetően ismerhette meg,

tevékenységükkel mindketten bizonyították, hogy a népek közti közeledés, tisztelet és barátság a kultúra segítségével érhető el, és erősíthető az legsikeresebben. „Régi vágyam, hogy beszéljünk Ady román fordítóiról. Jó viszonyban voltam három olyan emberrel is, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Adyt a román közönség is megismerhesse. Ilyen Gabriel Georgescu költő, műfordító, akinek az 1940-es, majd az 1970-es években jelent meg fordításkötete. Érdekesség, hogy az olténiai születésű költő-tanár nem is tudott magyarul, hanem Antal Péter egykori szatmári tanár nyersfordításai alapján dolgozott, de mivel francia szakos volt, nagyon jól ráérzett Ady szimbolikájára, lírájára” – mondta Muzsnay. Azt is kifejtette, hogy a néhai Nae Antonescu irodalomtörténész és Cor-neliu Balla költő és műfordító szintén fontos lépést tett Ady költészetének románra ültetésében: összegyűjtötték Ady összes románra fordított művét 4 kötetbe, a románra átültetett versek több variánsát is, de sajnos kiadó sem az 1970-es, sem az 1990-es években nem került, amely megjelentethette volna. „Az lenne a lényeg, hogy az érdeklődő közönség vagy a szakma egy-egy versnek ne csak egy, hanem több változatát is megkapja. Régi álmom, hogy ez megvalósulhasson, abban reménykedtem, hogy hátha a centenárium alkalmából ez megtörténik, akad rá kiadó, amely ki is egészíti az újabb fordításokkal” – fejtette ki az EMKE főtanácsosa. Úgy fogalmazott, értékeinket meg kell mutatnunk a román közönségnek is, és ha mi nem segítünk abban, hogy a mellettünk élők is megértsék, akkor az számukra nem ér semmit.

A szatmári eseményen többek közt Pop Felician költő, műfordító is beszélt Adyról, hiszen régóta foglalkozik a magyar irodalommal, valamint Radu Ulmeanu tanár, Viorel Câmpean könyvtáros, kutató. Muzsnay Árpád kitért arra, a ma élő Ady-fordítók közül meg kell említeni Felician Pop, Radu Ulmeanu és Veres István nevét is. A Szatmár Megyei Múzeum román ajkú aligazgatónője az eseményen elmondta:

irigylésre méltó tény, hogy a megye leglátogatottabb múzeuma az érmindszenti szülőházban lévő Ady-múzeum: 2018-ban több mint nyolcezren keresték fel a gyűjteményt.

A rendezvényen Marta Cordea, a Szatmár megyei könyvtár könyvtárosa is felszólalt, aki románul és magyarul ismertette a költő életművét. Muzsnay Árpád felsorolt olyan románra fordított vers- és kötetcímeket, mint a Sânge și aur (Vér és arany), a Spre mâine, (A holnap elébe)Scăpărătorul focului (A tűz csiholója), Poemele tuturor tainelor (A Minden-Titkok versei).

„Ady nemcsak a tiétek,
hanem mindannyiunké”

Muzsnay Árpád úgy vélekedett, két lehetőség lenne az Ady-versek román fordításainak újrakiadását illetően. Egyrészt jó lenne, ha megjelenne az összes verset tartalmazó kötet valakinek a válogatásában, hiszen tudomása szerint csak kisebb kötetekben vagy antológiákban láttak napvilágot Ady-versek. A másik lehetőség és óriási nyereség lenne, ha azt, amit Corneliu Balla és Nae Antonescu összeállított, azt naprakészen ki lehetne adni, és el lehetne juttatni a szakmának, irodalmároknak, kutatóknak, a vájt fülű filológusoknak, könyvtáraknak, hogy válogathasson az olvasó a különböző fordítások közül.

Muzsnay felhívta a figyelmet, ezek a szatmári fordítók azt mutatták meg, hogy Adyt a románság is kedveli, és itt, Erdélyben hasonló problémák foglalkoztatják a magyarságot és románságot, „Örülök annak, hogy a napokban még a vízcsapból is Ady folyt, de remélem, hogy ez a lelkesedés év végéig folytatódik, mindazonáltal sajnálom, hogy az utóbbi időben a könyvesboltokban sokszor hiánycikk az Ady-összes. Úgy gondolom, a centenárium alkalmából nagyon jó lenne, ha újra napvilágot látna egy magyar Ady-összes, és ha megjelenhetne a román Ady-összes” – fejtette ki Muzsnay. Arra is kitért, véleménye szerint

folytatni kellene a költészet  révén történő román–magyar közeledést, például a 140 éve született Móricz Zsigmond kapcsán is, akinek szintén voltak, vannak román kedvelői.

Muzsnay említést tett arról, milyen hatalmas szerepe volt az Ady-életműnek a románsággal való megismertetésében Papp Aurél (Aurel Popp) festőművésznek, grafikusnak, szobrásznak és művészetkritikusnak, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a költő leégett szülőházát 1957-ben rendbe tették, és neki köszönhető, hogy minisztertanácsi rendelettel Érmindszentet Adyról nevezték el a költő 80. születésnapján. Jó barátságban volt Adyval, és a háború idején katonaként gyakran meglátogatta a költőt Budapesten. „Annak idején elmentünk a műtermébe a nővéremmel, Muzsnay Magda rádióriporterrel és a szintén szatmári születésű Banner Zoltánnal. Aurél bácsi tökéletesen beszélt magyarul, és azt mondta:

Ady nemcsak a tiétek, hanem mindannyiunké.

Nagyon sokat tett azért, hogy az Ady-kultusz és a költő emléke fennmaradjon. Nem lenne emlékmúzeum, ha Papp Aurél nem szorgalmazta volna annak létrehozását” – emlékezett Muzsnay Árpád. Azt is elmondta, annak idején még élt Katica néni, a jelenlegi múzeumőr nagyanyja, aki tudta, hogy a család, a költő bútorai hol álltak, tudta, hogy hol vannak a bútorok, amiket széthordtak a faluban – így tudták megalapozni a mai emlékházat.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat