Fotó: Vígh László Miklós / Szigligeti Színház
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra, és április 27-én, szombaton mutatkozik be a váradi közönségnek.
2024. április 24., 13:362024. április 24., 13:36
A különös, mulatságosan lehetetlen és szürreális ötletekben tobzódó regényből számos filmfeldolgozás, átdolgozás és magyar fordítás készült 1865 óta. A legutóbbi magyar fordítás 2009-ben jelent meg Varró Dániel József Attila-díjas költő és műfordító és Varró Zsuzsa fordításában, Alíz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán címmel.
A nyúlüregbe zuhanó Aliz elképesztően látványos, viktoriánus korból inspirálódott világát Ambrus Mária Jászai Mari-díjas építészmérnök, díszlettervező és Benedek Mari Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező álmodja, rajzolja, tervezi és korszerűsíti a Varró család zseniális szövegéhez, a sejtelmes (mese)világ zenéjét pedig Lelkes Botond, fiatal zeneszerző és színművész komponálja.
Fotó: Vígh László Miklós / Szigligeti Színház
Néhány jegy még mindkét alkalomra kapható a Szigligeti Színház jegypénztárában, illetve online, a https://szigligeti.biletmaster.ro oldalon. Továbbá játszani fogják még május 4-én és 5-én 17 órától.
Fotó: Vígh László Miklós / Szigligeti Színház
Szereplők: Alíz – Trabalka Cecília, A fehér nyúl – Balogh Attila, Az Egér, A Királyné – Firtos Edit, A Hernyó, A Kalapos – Dimény Levente, A Baronesz, Undi Dundi – Tóth Tünde, A Macska, A Dodó, A Bubi – Nagy László-Zsolt, A Szakácsnő, A Lóri, Kettes – Ilyés Klaudia, A Pünkösdi Nyúl, A Sasfiók, A Hal-lakáj, Hetes, A Hóhér, A Hamis Teknősbéka – Tőtős Ádám, A Vombat, A Kacsa, A Béka-lakáj, Ötös – Kocsis Gyula, A Király, A Griff – Szotyori József.
Rendező: Zsótér Sándor, dramaturg: Ungár Júlia, díszlettervező: Ambrus Mária, jelmeztervező: Benedek Mari, zene: Lelkes Botond, szcenikus: Szalai József, ügyelő: Joó Emília, súgó: Țentea Katalin.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!