„Bátorság és hit mentette meg A toloncot” – Zajlik a Magyar Filmhét

Szakmai bátorság és hit mentette meg a száz évvel ezelőtt készült filmet – mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező Kertész Mihály felújított és digitalizált mozijának világpremierjén. A tolonc mozgóképes adaptációját Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója írta Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján.

Szabó István kitért arra, hogy a producer Janovics hozta étre a kolozsvári filmstúdiót, amelyben Kertész mellett például Korda Sándor is készítette filmjeit. A később Michael Curtiz néven hollywoodi karriert befutó Kertész Mihály 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, ezek nagy többsége elveszett. A tolonc megtalált kópiáját Amerikában vetítették, a képközi feliratok angol nyelvűek, és a szereplők nevét is angolosították.

Szabó István a bemutató előtt beszélt Kertész Mihály filmjének jelentőségéről, az egyetlen megmaradt kópia megmentésének történetéről, A tolonc producere, Janovics Jenő kalandos életéről és Kertész Mihály Oscar-díjat kapott későbbi mozija, a Casablanca egyik kulisszatitkát is érintette. A rendező megemlítette, hogy A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film.

Kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (a mai MaNDA) munkatársának szerepét, aki a dohos New York-i pincében 2006-ban fellelt, szinte teljesen tönkrement celluloid szalagokat azonosította. Hozzátette: a megtalált dobozban A tolonc egyetlen létező kópiája volt, amelyen Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszerepében látható.

„A magyar filmlaboratóriumban akkor még nem voltak meg a technikai feltételek helyrehozásához, az amszterdami filmarchívum saját költségén vállalta az anyagot megmentő fekete-fehér kópia elkészítését, ez azonban még nem jelentett felújítást. A toloncról szó volt egy New York-i filmes konferencián, ezt követően egy amerikai cég a magyar Nyári Balázs vezetésével el is készült egy próbával, megállította a kópia remegését, de a költségeket nem tudta fedezni. A nemzeti filmalap vezetői 2013 tavaszán megértették a film értékét, és azt szabták a finanszírozás feltételéül, hogy a filmlabor készüljön fel technikailag a munkára, majd végezze el a feladatot” – idézte fel a történteket Szabó István.

A százéves film felújítására és digitalizálására a Magyar Nemzeti Filmalap 14 millió forintot fordított. Mint Szabó István megjegyezte, a film elveszítette vetíthető állapotát, A toloncot a szakmai bátorság és a hit mentette meg. Hozzátette: korábban ez történt a magyar film történetének későbbi klasszikusaival, az évtizedek során szintén rossz állapotba került Körhintával vagy a Ludas Matyival is.

Szabó István elmesélte, hogy amikor Kertész Mihály Michael Curtiz néven 1942-ben Hollywoodban a később Oscar-díjjal jutalmazott Casablancát forgatta, a főszereplő Ingrid Bergman arra kérte őt, hívja el egy színész ismerősét, bizonyos Humphrey Bogartot. Igaz, hogy ő sokkal alacsonyabb, mint Bergman, de ez nem fog problémát okozni. „Mindig voltak magyarok, akik hallgattak mások tanácsára” – jegyezte meg.

Aradi film Budapesten

A budapesti Magyar Filmhét 332 filmje keddtől október 19-éig látható az esemény helyszínein, elsősorban a Cinema City MOM Parkban. A filmhéten levetítik az Aradi Kamaraszínház első filmjét, a Mirage Film Stúdióval közössen készített Agapé című kisjátékfilmet is. A filmben többek között Lukáts Andor, Lázár Katalin és Haumann Péter is szerepel. Az Aradi Kamaraszínház 2013-ban nyert a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által kiírt pályázaton. A budapesti Mirage Film Stúdióval közösen beadott filmtervek két fiatal rendező ötletei alapján valósultak meg. Görögh Árpád Amszterdamban a Holland Filmakadémián tanul, Bánovits Ottó pedig a londoni művészeti egyetem filmes szakán végzett, 2013-ban forgatókönyvíróként a cannesi filmfesztiválon is szerepelt az Awake című filmmel. A két kisjátékfilm azóta elkészült, Agapé illetve Lámpaláz címmel, az aradi premiert 2015 elejére tervezi a kamaraszínház.