
Fotó: Krónika
Ahogy azt Dana Roxana Hrib történész hangsúlyozta, a két épület közös inspirációs forrást mutat, bár a protestáns vallásra jellemzõ egyszerûség és mértéktartás a templom esetében szembeötlõ. Hrib az osztrák és német mesterek kifinomult munkája mellett Simon Hoffmeyer erdélyi mûvész hatását véli felismerni az építészeti jegyek megrajzolásában és kivitelezésében. A rozetták, ívelt virágfüzérek, akantusz- vagy pálmalevelek, gyümölcsfürtök, kecses vonalú urnák, a kagylómotívum feldolgozásai mind megannyi ismertetõjegyei a 17–18. században hódító, dekoratív szemléletû mûvészeti irányzatnak. Az épületek egyes díszítõelemei szervesen illeszkednek más stílusú kompozíciókba is, így felismerhetõ a rokokóra jellemzõ túldíszítettség vagy a neoklasszicizmust elõrevetítõ modern kiegyensúlyozottság. A kiállítást megnyitó Elena Popescu mûvészettörténész annak a vezérgondolatnak az eredetiségét emelte ki, mely szerint valószínûsíthetõ, hogy az Erdély egykori kormányzójának palotáján dolgozó tervezõk és mesterek alighanem ugyanazok lehettek, mint a protestáns templom tervezõi és kivitelezõi. A mûvészettörténészek elemzõ- és kutatómunkáját Jean Popescu fotós tette teljessé, aki mûvészi gonddal és szakszerû hozzáértéssel elkészített fényképeivel november 30-éig gyönyörködteti a látogatókat. Varró Sándor helyi református lelkész szerint a templomlátogatók eddig inkább összhangjában szemlélték Isten házát, a kiállítás révén mostantól részleteiben is felfedezhetik a díszítõelemek esztétikáját és a barokk stílus szépségét. A különbözõ mûvészi irányzatokban a lelkipásztor szerint az emberi sokoldalúságot, az érzelmek sokrétûségét lehet fellelni. „A barokkban a fantázia szárnyalása, a természet megfigyelése és értékelése, a rokokóban az érzékiség túlfûtöttsége, finomság és elegancia, a romantikában az érzelmek kifejezése, a klasszicizmusban a mértékletesség és a józan megfontoltság jut kifejezésre\" – értékelt a Brukenthal-palota és a templom stílusjegyeirõl szólva Varró Sándor, aki ráadással is szolgált a tárlatot látogatóknak. Ez a Barokk Napokra kiadott, a templomot bemutató színes könyv, amelyben az olvasó hasznos információkat talál a szebeni református gyülekezet és a helyi magyarság több évszázados múltjáról és a templom megépítésének történetérõl.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.