2008. december 16., 17:252008. december 16., 17:25
Azokat a magyar személyiségeket tüntette ki hétfőn este a Budapesti Román Kulturális Intézet, akik tevékenységükkel a Románia és Magyarország közötti párbeszéden és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést szolgálják. A díjátadó előtt leleplezték Stefan Calarasanu a Budapesti Román Kulturális Intézet kiállítótermét díszítő Piano No.1270 című kompozícióját.
Armanca Brindusa, az intézet igazgatója szerint a Kulturális Nívódíjat kiérdemlő Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester napjaink egyik legnevesebb kortárs muzsikusa, aki nemrég fejezte be a teljes Bartók-életmű felvételét, és George Enescu zeneszerző műveit is rendszeresen megszólaltatja. A művésszel november 14-i lapszámunk Szempont rovatában exkluzív interjút olvashattak. „Tévedés lenne azt hinni, hogy a zenészség – mint nyelveken, határokon, mindennemű különbségeken túlnyúló, illetve azokat közös nevezőre hozó művészet – elmossa a világos állásfoglalás kényszerét. Itt és most kijelentem, hogy a román embereket mindig is a barátaimnak tekintettem és ezután is így fogok tenni. Sőt tovább megyek: én a nacionalizmust sem ítélem el. Tetszik, nem tetszik, globalizálódunk, az Európai Unió megalakítása meglehet kissé tétova, bicegő, de mégiscsak előrelépés ezen az úton. Ilyen közegben egyenesen magától értetődő, sőt szükséges, hogy az ember büszke legyen a nemzetre, amelyből származik – mint ahogy én is büszke vagyok magyarságomra –, de ezt igazán az hitelesíti, ha ugyanakkor az egész világot is a maga teljességében akarjuk látni” – fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében megrendezett díjátadó ünnepségen Kocsis Zoltán. A Kulturális Nívódíjjal kitüntetett művész szerint a múlthoz kizárólag tudományos szemlélettel, a jelenhez, a mindannyiunkat érintő kényes kérdésekhez pedig csakis az emberi jogok alapjáról lehet közelíteni.
A Kultúra-díj idei kitüntetettje a marosvásárhelyi származású Dragomán György író volt, akinek önéletrajzi ihletésű A fehér király című regényét több nyelvre, köztük románra is lefordították. A Média-díjat Sükösd Miklós médiakutató, a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Központjának akadémiai igazgatója kapta, aki átfogó projekteken keresztül hozzájárult az újságírók, a kutatók és az oktatók közötti szolidaritás erősítéséhez.
A díjátadó ünnepség koncerttel ért véget: a Bécsben élő román énekesnő, Simina Ivan áriaestjén a szintén az osztrák fővárosban dolgozó Róth András zongoraművész működött közre. A program összeállítása is jelképes volt: Enescu és Liszt dalok után Tiberiu Brediceanu két opusa következett, majd Kodály Zoltán A csitári hegyek alatt alatt című híres dala zárta a műsort.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.