2010. szeptember 29., 09:392010. szeptember 29., 09:39
A centenáriumi tárlatnak a Quadro Galéria ad otthont, amely a nagy érdeklődés miatt kicsinek bizonyult. A kiállítás ünnepélyes megnyitójával párhuzamosan bemutatták Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro Galéria vezetőjének Incze Ferencről írt monográfiáját. A művészettörténész elmondta, a kiállítás képei, illetve a festőről készült monográfia a gyergyószentmiklósi születésű, kolozsvári festő teljes életművét, életútját átfogják. A centenáriumi kiállítás az első olyan tárlat, amely legalább egy-két festmény erejéig a képzőművész valamennyi alkotói korszakát megjeleníti. „Nemcsak a hatvanas-hetvenes évek Incze Ferencét, hanem a húszas-harmincas évek alkotóművészét is bemutatja a monográfia” – fejtette ki Székely Sebestyén György.
Tibori Szabó Zoltán méltatásában elmondta, annak ellenére, hogy tehetsége alapján kora ünnepelt festője lehetett volna – volt, aki úgy vélte, Incze lehetett volna a második Dalí –, politikai okokból sokáig háttérbe szorították, nem engedték, hogy kiállítson, mivel témái kívül estek a szocialista realizmus érdeklődési körén. Incze Ferenc a Szolnay Sándor vezette hivatásos és a Gy. Szabó Béla által képviselt független festőművészek közti vita áldozata lett. A vita nem maradt meg a szakma keretei között, átpolitizálódott, így a kommunista diktatúra éveiben Incze Ferenc arra kényszerült, hogy alkalmi munkákból tartsa fenn magát, a korabeli képzőművészek pedig – azzal érvelve, hogy nem érti a szocialista realizmust – kirekesztették a valóban Salvador Dalí alkotásaira emlékeztető festményeket alkotó művészt. Gyakran éhezett, és kénytelen volt névtelenül az akkori vezető politikusok portréit megfesteni.
Incze Ferenc festői pályafutásában az áttörés éve 1973 volt. Ebben az évben ugyanis egyik önarcképét (ez a festmény is megtekinthető a most megnyílt tárlaton) ezüstéremmel díjazták a párizsi Francia Képzőművészek Szalonja 300. évfordulója alkalmából megrendezett tárlaton, és a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagjává választották. Tibori Szabó Zoltán úgy értékelte: Incze nemzetközi elismerése óriási arcul csapása volt az elnyomó kommunista rendszernek.
Annak ellenére, hogy Incze festményei első látásra szürrealistának tűnnek, a kolozsvári festő valójában a realizmus és az expresszionizmus határán egyensúlyozott – szögezte le Tibori. Önmaga volt festményeinek fő témája, nyíltan és őszintén vallott saját életéről.
A centenáriumi kiállítás hétköznaponként 11 és 18 óra között tekinthető meg a Quadro Galéria Jókai (Napoca) utcai székhelyén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok