A Magyar Kultúra Napját ünnepelték Erdélyben a Himnusz születésnapján

A kulturális örökség és a kortárs alkotók támogatása

„Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést, hogy gazdagabbak vagyunk-e kulturális értelemben, mint húsz évvel ezelőtt, a kommunizmus bukása után. Az én határozott válaszom, hogy általában gazdagítottuk a magyar kultúrát. Sikerült a kommunista diktatúrában pusztulásra ítélt értékek nagy részét megmenteni, föleleveníteni. Ilyen szempontból jó teljesítményt tudhat maga mögött az erdélyi magyarság” – nyilatkozta lapunknak Kelemen Hunor, Románia újdonsült kulturális minisztere.

A miniszter példaként a színművészetet és a táncművészetet említette, de – mint hozzátette – az irodalom és a civil önszerveződés tekintetében is jól teljesített az erdélyi magyar társadalom. Ami jövőbeli terveit illeti, a tárcavezető elmondta: számára a magyar kulturális örökség és a kortárs alkotók támogatása bír elsődleges fontossággal, ugyanakkor szűkös évre számít, mert idén kultúrára is kevesebb pénz jut az állam büdzséjéből.

Meglátjuk majd a mandátum végén – reagált Kelemen Hunor arra a kérdésünkre, hogy mit jelenthet az erdélyi magyarság számára, hogy magyar nemzetiségű Románia kulturális minisztere, majd hozzátette, mentalitásváltást jelent a román társadalomban, hogy elfogadják: magyar ember vezesse a tárcát, és nem tartanak már attól, hogy emiatt csökken a román kultúra teljesítménye.  „Lassan változik a mentalitás, de ez nem mondható el az ortodox egyházról, hisz ők voltak azok, akik a legelutasítóbban fogadták ezt a kinevezést” – összegezte tapasztalatait Kelemen Hunor.

A tárcavezető hozzátette: ezt leszámítva – ha nem is mondják ki –, kinevezése egyfajta elismerése annak, hogy a magyar kultúra Romániában értéket képvisel. A kolozsvári ünnepi rendezvényen felszólalt Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke is, aki arról beszélt, hogy a kultúra nem csak a társadalom csúcsán élők kiváltsága. Az ünnepi beszédek között a Református Kollégium énekkara adott elő egyházi kórusműveket, Székely Árpád vezetésével, a műsor a 187. születésnapját ünneplő magyar himnusz közös eléneklésével ért véget.

A magyar nemzet szakrális jelképe

A Magyar Kultúra Napját Nagyváradon is rendezvénysorozattal köszöntötték: tizedik alkalommal szervezte közösen Várad és Berettyóújfalu az ünnepet. A jubileumot péntek délután ülték meg a szervezők a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében, este pedig a Magyar Kultúráért díjakat osztották ki a filharmónia koncerttermében. „2000-ben elhatároztuk: véget vetünk a nemzet szétszakítottságának, és visszafoglaljuk legalább Bihart” – fogalmazott Porkoláb Lajos szervező, a berettyóújfalusi Nadányi Zoltán Művelődési Központ igazgatója. Pomogáts Béla irodalomtörténész a Himnusz születéséről és történelméről beszélt.

Mint kifejtette, Kölcsey Ferenc visszavonulása után, magányban írta a költeményt, és nem sejthette előre, hogy valaha milliók éneklik majd. „Különleges helyet foglal el nemzeti imádságunk az európai himnuszok között” – jelentette ki Pomogáts. Az angol a királyhoz vagy királynőhöz, a francia a hazafiakhoz, a német a hazához szól – a magyar pedig Istenhez. Nemzeti imádsággá a költő halála után, az 1848-as szabadságharc idején vált, majd a huszadik század elején hivatalosan is himnuszszá.

A kommunizmus évtizedeiben azonban nem volt ildomos énekelni. Rákosi hiába kérte fel Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, alkossanak új himnuszt, visszautasították a kérést. „A Himnusz a magyar nemzet szakrális jelképei közzé tartozik, akár a szent korona, a címer és a nemzeti lobogó” – fogalmazott Pomogáts. A jubileumon váradi színművészek, középiskolások szavaltak, s hatalmas sikert aratott a Debreceni Egyetem hallgatóiból álló Classicum fúvóskvintett, amely profikat megszégyenítő tisztasággal és erővel adott elő számos magyar és külföldi szerzeményt.

Nagyváradi Magyar Kultúráért-díjak

Péntek este, a Magyar Kultúra napján a már hagyományos gálával ünnepelt a Bihar megyei RMDSZ. „Az együttgondolkodás esélye adott, egy nemzetet alkotunk országhatároktól függetlenül. Csak rajtunk múlik, mit kezdünk a lehetőséggel” – fogalmazott beszédében Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester. Az esten a színház Szigligeti Társulatának több művésze szavalt. Magyar Kultúráért-díjat kapott Patócs Júlia, Fekete Katalin művelődésszervező, az érsemjéni Ezüstperje néptánccsoport nevében Sütő Szabolcs, a Mihai Eminescu Főgimnázium magyar tagozatának olvasóköre, Kardos M. Róbert színművész, Dérer Ferenc újságíró, Ács Tibor színművész, Fodor József vikárius, a Bihari Tulipán néptáncoktatási mozgalom. Az idei életműdíjas a Kiss Stúdió Színház lett. A váradi rendezvények sora nem ért véget a gálával: Pomogáts Béla A magyar irodalom Erdélyben II. (1944–1989) című kötetét szombat délután mutatták be, vasárnap pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban, a vasárnapi istentisztelet után.

Gyergyói kitüntetés

Idén Petres Lajos, gyergyóditrói nyugalmazott zenetanár vehette át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat a Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett ünnepségen. A másodszor kiosztott megtisztelő elismerést a Gyergyói-medence kulturális intézményei hozták létre egy évvel ezelőtt, és annak a személynek adják, akit a közösség többsége erre érdemesnek tart.

„Petres Lajos díjazásával elismerjük a Petres család több mint másfél évszázados munkásságát, amellyel meghatározták a Gyergyói-medence zenei életének fejlődését” – hangoztatta Kisné Portik Irén néprajzkutató. Mint mondotta, a különleges zenei képességekkel megáldott Petres család ezreket tanított a magyar népdalra, a másfél évszázad során kórusokat, zenekarokat alapítottak és képeztek a Gyergyói-medencében.

Petres Lajos életében többek közt volt olyan időszak is, amikor egyszerre hét kórust vezetett. A kitüntetett tucatnyi olyan zenetanár, kórusvezető nevét sorolta fel, akik már nincsenek az élők sorában, ám munkásságuk eredménye jól érzékelhető a medence zenei fejlődésében. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére Cseh Tamás-emlékkoncertet tartottak, könyvbemutatón és kiállítás-megnyitón is részt vehettek az érdeklődők.