Az alaptörténet ugyanis – amely a regényben bõvelkedik a fordulatokban, a mélyebb gondolatiságot sem nélkülözi, és a mûfaj másik nagy „szakértõjét\", Az élõholtak éjszakája rendezõjét, George A. Romerót is megihlette – a mostani változatban lecsupaszodott, menekülõs-lövöldözõs-zombiaprítós akciófilmmé silányodott. A film fõhõse Robert Neville (Will Smith), aki az egyetlen, emberként megmaradt New York-i túlélõje egy világjárványnak, amely egy – eredetileg a rák gyógyítására kikísérletezett – génmódosított vírus elszabadulása nyomán tizedelte meg az emberiséget. A többség elpusztult, néhány millióan furcsa „vámpírzombikká\" változtak, és van néhány túlélõ, akik rejtélyes okból immúnisak a vírusra – õk nappal a kihalt utcákat járják, éjjel, amikor a napfényre érzékeny zombik elõjönnek, a túlélésért küzdenek. Neville ugyanakkor merõ véletlenségbõl magas rangú katonai kutatóorvosként tagja volt annak a csapatnak, amely a vírus ellenszerét kereste. Így a háza alagsorában berendezett laboratóriumban állatokon és foglyul ejtett mutánsokon kísérletezik az ellenszer megtalálásán. A sztori túl sok fordulatot nem hoz – egyértelmû, hogy a fõhõs és a zombik közötti végsõ összecsapás felé halad. Kevés az eredeti ötlet, minden ijesztõnek vagy látványosnak szánt elem ismerõs valamelyik korábbi, hasonló témájú alkotásból – a Holtak hajnalából, A kaptárból vagy a 28 nappal késõbb-bõl – , így aztán aligha akad nézõ, aki a karfát markolva, lélegzetvisszafojtva ülné végig a száz percet. Egyrészt a zombik meglehetõsen nevetségesre sikeredtek, a számítógép-animációval készült szörnyek manapság már egy óvodást sem lennének képesek megijeszteni. Másrészt az ezerszer elmondott történetet akkor lett volna érdemes ismét föleleveníteni, ha valami újat tudtak volna hozzátenni – mint például Terry Gilliam a 12 majomban, amely az önirónia, a groteszk stílusparódia és a sajátos atmoszféra miatt immár a klasszikus alkotások közé tartozik. A legenda vagyok-ban azonban nyoma sincs az iróniának. Will Smith-t láttuk már jobb alakítást nyújtani, ebben a filmben csupán arra képes, hogy borongós, „Istenem, vállamon az emberiség megmentésének terhe\" tekintettel rohangáljon fel-alá. Bár a filmbe bekerült néhány jobb jelenet – ilyen a kihalt, hátborzongatóan csöndes, gazos utcájú New Yorkot bemutató képsor és az autós szarvasvadászat Manhattanben – , végkövetkeztetésként az fogalmazható meg, hogy A legenda vagyok a legendásan rossz filmek sorát gyarapítja. Legenda vagyok (I Am Legend). Amerikai akciófilm, 2007, 100 perc. Rendezte: Francis Lawrence. Szereplõk: Will Smith, Alice Braga, Charlie Tahan, Salli Richardson. Írta: Richard Matheson regényébõl Mark Protosevich, Akiva Goldsman. Kép: Andrew Lesnie. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.