Az alaptörténet ugyanis – amely a regényben bõvelkedik a fordulatokban, a mélyebb gondolatiságot sem nélkülözi, és a mûfaj másik nagy „szakértõjét\", Az élõholtak éjszakája rendezõjét, George A. Romerót is megihlette – a mostani változatban lecsupaszodott, menekülõs-lövöldözõs-zombiaprítós akciófilmmé silányodott. A film fõhõse Robert Neville (Will Smith), aki az egyetlen, emberként megmaradt New York-i túlélõje egy világjárványnak, amely egy – eredetileg a rák gyógyítására kikísérletezett – génmódosított vírus elszabadulása nyomán tizedelte meg az emberiséget. A többség elpusztult, néhány millióan furcsa „vámpírzombikká\" változtak, és van néhány túlélõ, akik rejtélyes okból immúnisak a vírusra – õk nappal a kihalt utcákat járják, éjjel, amikor a napfényre érzékeny zombik elõjönnek, a túlélésért küzdenek. Neville ugyanakkor merõ véletlenségbõl magas rangú katonai kutatóorvosként tagja volt annak a csapatnak, amely a vírus ellenszerét kereste. Így a háza alagsorában berendezett laboratóriumban állatokon és foglyul ejtett mutánsokon kísérletezik az ellenszer megtalálásán. A sztori túl sok fordulatot nem hoz – egyértelmû, hogy a fõhõs és a zombik közötti végsõ összecsapás felé halad. Kevés az eredeti ötlet, minden ijesztõnek vagy látványosnak szánt elem ismerõs valamelyik korábbi, hasonló témájú alkotásból – a Holtak hajnalából, A kaptárból vagy a 28 nappal késõbb-bõl – , így aztán aligha akad nézõ, aki a karfát markolva, lélegzetvisszafojtva ülné végig a száz percet. Egyrészt a zombik meglehetõsen nevetségesre sikeredtek, a számítógép-animációval készült szörnyek manapság már egy óvodást sem lennének képesek megijeszteni. Másrészt az ezerszer elmondott történetet akkor lett volna érdemes ismét föleleveníteni, ha valami újat tudtak volna hozzátenni – mint például Terry Gilliam a 12 majomban, amely az önirónia, a groteszk stílusparódia és a sajátos atmoszféra miatt immár a klasszikus alkotások közé tartozik. A legenda vagyok-ban azonban nyoma sincs az iróniának. Will Smith-t láttuk már jobb alakítást nyújtani, ebben a filmben csupán arra képes, hogy borongós, „Istenem, vállamon az emberiség megmentésének terhe\" tekintettel rohangáljon fel-alá. Bár a filmbe bekerült néhány jobb jelenet – ilyen a kihalt, hátborzongatóan csöndes, gazos utcájú New Yorkot bemutató képsor és az autós szarvasvadászat Manhattanben – , végkövetkeztetésként az fogalmazható meg, hogy A legenda vagyok a legendásan rossz filmek sorát gyarapítja. Legenda vagyok (I Am Legend). Amerikai akciófilm, 2007, 100 perc. Rendezte: Francis Lawrence. Szereplõk: Will Smith, Alice Braga, Charlie Tahan, Salli Richardson. Írta: Richard Matheson regényébõl Mark Protosevich, Akiva Goldsman. Kép: Andrew Lesnie. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.