Az alaptörténet ugyanis – amely a regényben bõvelkedik a fordulatokban, a mélyebb gondolatiságot sem nélkülözi, és a mûfaj másik nagy „szakértõjét\", Az élõholtak éjszakája rendezõjét, George A. Romerót is megihlette – a mostani változatban lecsupaszodott, menekülõs-lövöldözõs-zombiaprítós akciófilmmé silányodott. A film fõhõse Robert Neville (Will Smith), aki az egyetlen, emberként megmaradt New York-i túlélõje egy világjárványnak, amely egy – eredetileg a rák gyógyítására kikísérletezett – génmódosított vírus elszabadulása nyomán tizedelte meg az emberiséget. A többség elpusztult, néhány millióan furcsa „vámpírzombikká\" változtak, és van néhány túlélõ, akik rejtélyes okból immúnisak a vírusra – õk nappal a kihalt utcákat járják, éjjel, amikor a napfényre érzékeny zombik elõjönnek, a túlélésért küzdenek. Neville ugyanakkor merõ véletlenségbõl magas rangú katonai kutatóorvosként tagja volt annak a csapatnak, amely a vírus ellenszerét kereste. Így a háza alagsorában berendezett laboratóriumban állatokon és foglyul ejtett mutánsokon kísérletezik az ellenszer megtalálásán. A sztori túl sok fordulatot nem hoz – egyértelmû, hogy a fõhõs és a zombik közötti végsõ összecsapás felé halad. Kevés az eredeti ötlet, minden ijesztõnek vagy látványosnak szánt elem ismerõs valamelyik korábbi, hasonló témájú alkotásból – a Holtak hajnalából, A kaptárból vagy a 28 nappal késõbb-bõl – , így aztán aligha akad nézõ, aki a karfát markolva, lélegzetvisszafojtva ülné végig a száz percet. Egyrészt a zombik meglehetõsen nevetségesre sikeredtek, a számítógép-animációval készült szörnyek manapság már egy óvodást sem lennének képesek megijeszteni. Másrészt az ezerszer elmondott történetet akkor lett volna érdemes ismét föleleveníteni, ha valami újat tudtak volna hozzátenni – mint például Terry Gilliam a 12 majomban, amely az önirónia, a groteszk stílusparódia és a sajátos atmoszféra miatt immár a klasszikus alkotások közé tartozik. A legenda vagyok-ban azonban nyoma sincs az iróniának. Will Smith-t láttuk már jobb alakítást nyújtani, ebben a filmben csupán arra képes, hogy borongós, „Istenem, vállamon az emberiség megmentésének terhe\" tekintettel rohangáljon fel-alá. Bár a filmbe bekerült néhány jobb jelenet – ilyen a kihalt, hátborzongatóan csöndes, gazos utcájú New Yorkot bemutató képsor és az autós szarvasvadászat Manhattanben – , végkövetkeztetésként az fogalmazható meg, hogy A legenda vagyok a legendásan rossz filmek sorát gyarapítja. Legenda vagyok (I Am Legend). Amerikai akciófilm, 2007, 100 perc. Rendezte: Francis Lawrence. Szereplõk: Will Smith, Alice Braga, Charlie Tahan, Salli Richardson. Írta: Richard Matheson regényébõl Mark Protosevich, Akiva Goldsman. Kép: Andrew Lesnie. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok