2007. február 28., 00:002007. február 28., 00:00
A kezdetektől ugyanez a folyóiratneve. Gondoltak-e valaha névváltoztatásra?
’89 decembere után nyilvánfölvetődött a névváltoztatás kérdése,de végül a szerkesztőség úgy döntött,hogy érdemes a Korunk névnél maradni, mert –minden felmerülő kritika ellenére – ez olyanfelhajtóerőt képvisel a magyar, és ezen belülaz erdélyi magyar kultúrában, ami a jövőrenézve is meghatározó lehet.
A mindenkori Korunkra tehátjellemző valamiképpen a folytonosság, mégis,hogyan határozná meg az alapvető különbségetaz 50 évvel ezelőtti és a mai folyóirat között?
Nemcsak az a különbség,hogy akkor mások szerkesztették. Az 1957-esújraindulást az ’56-os nyári, őszi reményekjegyében tervezték meg, de amire az első lapszámmegjelent, már leverték a forradalmat, és apártpolitika jegyében az akkori szerkesztőkreolyanfajta hangvételt erőltettek rá, amely teljesenellentétes volt azzal a szándékkal, amiteredetileg érvényesíteni akartak. GállErnő, a Korunk egykori főszerkesztője Számvetés címűkönyvében ezt ki is fejti. Ma teljesen más ahelyzet, és nemcsak politikailag. Úgy gondolom, hogynagyon nagy a távolság az 1957-es és a 2007-eslapszámok között. Ha a mostani, januári–februáriszámot öszszeveti valaki az ötven évvelezelőttivel, kiderülhet számára, hogytartalmilag, formailag is sokkal közelebb állunk ma azolvasókhoz. ’57-ben a folyóiratnak nagy hiátustkellett betöltenie, hiszen akkor nem volt ilyen típusúfolyóirat Erdélyben, amelyben az irodalom mellett aművészet, a tudományos és közéletikérdésekről szóló írásokis helyet kaptak. Az 50. évforduló alkalmábóltartott ünnepségen Egyed Ákos emlékeztetett,hogy akkoriban a történészek számáraa magyar nyelvű közlés egyetlen lehetőségétjelentette a Korunk.
Milyen réteget szólítottmeg abban az időben, és kikhez szól most a Korunk?Mekkora az olvasottsága?
Akkor is az volt, és most isugyanaz a szándék: az értelmiségiolvasókat megszólítani. Emellett valószínűlegmár akkor is törekedtek arra, hogy a lap körévonzzák a fiatalokat, de mára ez mégerőteljesebbé vált. Nagyon sok a fiatal munkatársunk.A példányszám 1000–1200 körüliretehető, de az olvasótáborunk ennél jóvalnagyobb, hiszen a Korunknak előnyére vált az internetmegjelenése. Az on-line változatnak meglehetősen nagya látogatottsága, továbbá sokkal korábbanolvassák így a határokon túl is, ahovászintén eljut nyomtatott formában.
1990 óta tematikus lapszámokatszerkesztenek. Ezt a jövőben is így tervezik?
Igen, mert úgy tűnik, hogyebben sokféle kihívás rejlik, éstartósabb érdeklődést lehet fönntartani.1990 előtt csak alkalmilag voltak tematikus lapszámok,például ilyen volt az 1973. novemberi: KósKároly kalotaszegi kötődéseit boncolgatta, az író90. születésnapja alkalmából.
Mi lesz a következő lapszámoktematikája?
A márciusi számé anői szerepek, az áprilisi az írói művekutóéletéről szól, a májusilapszám tematikája pedig az alkalmazott etika.
Márton Éva
Szerkesztők emlékei
Egykori szerkesztők osztják meggondolataikat, emlékeiket az olvasókkal a Korunkfebruári számában. Az újraalapítás„koronatanúja”, a folyóirat egyik elsőszerkesztője, Benkő Samu az ötvenes évekre tekintvissza, azokat a történelmi-társadalmikörülményeket vázolja fel, amelyek lehetővétették 1957-ben a lap elindítását. AStockholmban élő Veress Zoltán a folyóirategykori, műszaki és természettudományosrovatáról ír, szerinte a mai Korunknak rálátástkellene nyújtania erre a területre is. Aradi JózsefMexikóvárosból küldte el líraivisszaemlékezését a jubileumi számba,amelyben továbbá Tóth Sándor, WeiszmannEndre, Jancsik Pál, Aniszi Kálmán, Kiss János,Jakó Klára és Salat Levente levele olvasható.A lapszámot Kántor Lajos főszerkesztőnek aszerkesztőség eddigi székhelyeiről – négykapujáról – szóló írásaindítja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok