Hirdetés

A kultúra felhajtóereje

Beszélgetés Kántor Lajossal, az 50 éves kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Második alkalommal ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a Kolozsváron megjelenő Korunk folyóirat, mivel az 1926-ban alapított – akkor tizenöt évig működő –, majd 1957-ben újraindított folyóirat szerkesztői 1976-ban is megemlékeztek az évfordulóról. A mostani jubileum kapcsán Kántor Lajossal beszélgettünk. A Széchenyi- és Pulitzer-díjas irodalomtörténész, -kritikus 1959-től a Korunk szerkesztője, 1990-től főszerkesztője.

2007. február 28., 00:002007. február 28., 00:00

A kezdetektől ugyanez a folyóiratneve. Gondoltak-e valaha névváltoztatásra?

’89 decembere után nyilvánfölvetődött a névváltoztatás kérdése,de végül a szerkesztőség úgy döntött,hogy érdemes a Korunk névnél maradni, mert –minden felmerülő kritika ellenére – ez olyanfelhajtóerőt képvisel a magyar, és ezen belülaz erdélyi magyar kultúrában, ami a jövőrenézve is meghatározó lehet.

A mindenkori Korunkra tehátjellemző valamiképpen a folytonosság, mégis,hogyan határozná meg az alapvető különbségetaz 50 évvel ezelőtti és a mai folyóirat között?

Nemcsak az a különbség,hogy akkor mások szerkesztették. Az 1957-esújraindulást az ’56-os nyári, őszi reményekjegyében tervezték meg, de amire az első lapszámmegjelent, már leverték a forradalmat, és apártpolitika jegyében az akkori szerkesztőkreolyanfajta hangvételt erőltettek rá, amely teljesenellentétes volt azzal a szándékkal, amiteredetileg érvényesíteni akartak. GállErnő, a Korunk egykori főszerkesztője Számvetés címűkönyvében ezt ki is fejti. Ma teljesen más ahelyzet, és nemcsak politikailag. Úgy gondolom, hogynagyon nagy a távolság az 1957-es és a 2007-eslapszámok között. Ha a mostani, januári–februáriszámot öszszeveti valaki az ötven évvelezelőttivel, kiderülhet számára, hogytartalmilag, formailag is sokkal közelebb állunk ma azolvasókhoz. ’57-ben a folyóiratnak nagy hiátustkellett betöltenie, hiszen akkor nem volt ilyen típusúfolyóirat Erdélyben, amelyben az irodalom mellett aművészet, a tudományos és közéletikérdésekről szóló írásokis helyet kaptak. Az 50. évforduló alkalmábóltartott ünnepségen Egyed Ákos emlékeztetett,hogy akkoriban a történészek számáraa magyar nyelvű közlés egyetlen lehetőségétjelentette a Korunk.

Milyen réteget szólítottmeg abban az időben, és kikhez szól most a Korunk?Mekkora az olvasottsága?

Akkor is az volt, és most isugyanaz a szándék: az értelmiségiolvasókat megszólítani. Emellett valószínűlegmár akkor is törekedtek arra, hogy a lap körévonzzák a fiatalokat, de mára ez mégerőteljesebbé vált. Nagyon sok a fiatal munkatársunk.A példányszám 1000–1200 körüliretehető, de az olvasótáborunk ennél jóvalnagyobb, hiszen a Korunknak előnyére vált az internetmegjelenése. Az on-line változatnak meglehetősen nagya látogatottsága, továbbá sokkal korábbanolvassák így a határokon túl is, ahovászintén eljut nyomtatott formában.

1990 óta tematikus lapszámokatszerkesztenek. Ezt a jövőben is így tervezik?

Igen, mert úgy tűnik, hogyebben sokféle kihívás rejlik, éstartósabb érdeklődést lehet fönntartani.1990 előtt csak alkalmilag voltak tematikus lapszámok,például ilyen volt az 1973. novemberi: KósKároly kalotaszegi kötődéseit boncolgatta, az író90. születésnapja alkalmából.

Mi lesz a következő lapszámoktematikája?

A márciusi számé anői szerepek, az áprilisi az írói művekutóéletéről szól, a májusilapszám tematikája pedig az alkalmazott etika.

Márton Éva

Szerkesztők emlékei
Egykori szerkesztők osztják meggondolataikat, emlékeiket az olvasókkal a Korunkfebruári számában. Az újraalapítás„koronatanúja”, a folyóirat egyik elsőszerkesztője, Benkő Samu az ötvenes évekre tekintvissza, azokat a történelmi-társadalmikörülményeket vázolja fel, amelyek lehetővétették 1957-ben a lap elindítását. AStockholmban élő Veress Zoltán a folyóirategykori, műszaki és természettudományosrovatáról ír, szerinte a mai Korunknak rálátástkellene nyújtania erre a területre is. Aradi JózsefMexikóvárosból küldte el líraivisszaemlékezését a jubileumi számba,amelyben továbbá Tóth Sándor, WeiszmannEndre, Jancsik Pál, Aniszi Kálmán, Kiss János,Jakó Klára és Salat Levente levele olvasható.A lapszámot Kántor Lajos főszerkesztőnek aszerkesztőség eddigi székhelyeiről – négykapujáról – szóló írásaindítja.


Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.

74 éves korában elhunyt Chris Rea
74 éves korában elhunyt Chris Rea
2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

Hirdetés
2025. december 20., szombat

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével
2025. december 19., péntek

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben

A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben
2025. december 19., péntek

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)

„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 17., szerda

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját

Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját
2025. december 17., szerda

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra

A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra
2025. december 17., szerda

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára

Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?

Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?
2025. december 15., hétfő

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását

A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását
2025. december 15., hétfő

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik

Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik
Hirdetés
Hirdetés