2008. december 11., 17:232008. december 11., 17:23
A francia költő több versgyűjteményének, például az 1964-ben megjelent Moszkva, az 1969-es Szavak álarca mögött vagy az 1974-es egy lefordíthatatlan La Fontaine-szójátékról elnevezett, L\'arbe perché című köteteinek néhány darabját ismerhette meg a közönség franciául és magyar fordításban is. Moreau-költeményeket Weöres Sándor, Lator László, Végh György, Szilágyi György, Czigány György és Tóth István ültettek át magyarra, a gyermekverseket is jegyző költő Ha című alkotása Franciaországban középiskolai tananyag, Mókus című versének a Végh György féle magyar fordítását pedig a népszerű Kaláka Együttes is megzenésítette.
„Volt egy erdélyi költő, aki sokat tett a francia költészetért. Sajnos, már meghalt - Tóth Istvánról van szó, akinek köszönhetően megismertem a magyar és az erdélyi balladákat” – mondta Moreau, akinek számos költeményét Tóth István fordította magyarra. Ezekből egy válogatást a marosvásárhelyi Látó folyóirat 2000-ben megjelent májusi számából is ismerhet az erdélyi olvasó, Jean-Luc Moreau versei címmel pedig a Littera Nova Kiadó is jegyez egy 2000-ben kiadott kötetet. A 2001-ben elhunyt fordító hagyatékában feltehetően még léteznek kiadatlan Moreau-fordítások.
Az észt, finn, lengyel, német és orosz irodalmat is fordító francia költő olyan magyar ihletésű gyermekverseket is írt, amelyeket talán csak a magyarul és franciául egyaránt beszélő olvasó érthet meg igazán: egyik ilyen költemény hangosan kimondott verssoraiból az Eszterlánc szó áll össze, és Egérhegy címmel egy kiszámoló versikét is írt a Kiugrott a gombóc a fazékból dallamára.
„Száz évvel ezelőtt Párizsban járt egy erdélyi költő, és ugyanakkor járt Párizsban az ősz is. Ott találkoztak, ahol majdnem mindennap sétálunk a feleségemmel: a Szent Mihály útján” – vezette be Ady-fordításainak felolvasását Jean-Luc Moreau, akire elmondása szerint a magyar költők közül Ady Endre volt nagy hatással, mert egy új fajta költészetet fedezett fel a verseiben. Petőfi, Arany, Radnóti, József Attila műveiből több darabot is fordított, de legkülönlegesebb talán Kisfaludy Sándor egyik szövegének, a „Mint a szarvas, kit megére / a vadásznak fegyvere” – kezdetű dal francia szövege. A hetes-nyolcas sorok váltakozása ugyanis nem található meg a francia költészetben, fordításában viszont Moreau-nak sikerült ezt létrehoznia, egy magyar formát ültetett át franciára, és ezzel eloszlatta azt az előítéletet, miszerint bizonyos formák csak bizonyos nyelveken valósíthatóak meg. Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának fordítására hat nyarat áldozott Moreau, aki szerint verset fordítani nehezebb a kötött formák miatt, a regényfordítás viszont sok előtanulmányt igényel, Bánffy szövege kapcsán például abból adódtak nehézségek, hogy nem ismerte az első világháború előtti magyar adminisztráció és politika nyelvezetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok