
Fotó: A szerző felvétele
2008. június 20., 00:002008. június 20., 00:00
A táncegyüttes három évvel ezelőtt egy Hajdú-Bihar megyei fellépésekor hallotta a csökmői lápból kihúzott sárkány legendáját, azóta tervezik színre vinni a történetet. A táncosok május elején kezdték próbálni a humort, néptáncot, képzőművészeti és színházi elemeket is ötvöző új előadásukat. Az egykor Biharországhoz, ma Magyarországhoz tartozó Dévaványa, Kaba, Szentpéterszeg, Pocsaj és Nádudvar táncairól a Magyar Tudományos Akadémia archívumából kértek ki felvételeket, hogy bemutathassák a Kissárrétként ismert terület folklórkincsét. Az egykori lápvidék népi hagyományait felelevenítő produkciót június 27-én 19 órától mutatják be a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
A csökmői sárkányhúzás
„Lakosainknak jó akarattal tudtokra adjuk, hogy helységünkben is megforduló, magát táltosnak, valamint sárkányokkal társalkodónak mondó Csuba Ferenc szavára ne hajtsanak, véle ne őgyelegjenek, szállásra be ne fogadják, mert kinek miatta kára esik, magát okolja, senkin sem kereskedhet” – olvasható az 1807-es hirdetményben, amelyet a tréfái miatt perbe fogott sárréti táltos ellen adtak ki. Csuba Ferenc leghíresebb csínye a csökmőiek rászedése volt: táltosnak adta ki magát, és elhitette a falusiakkal, hogy segít legyőzni a nádasban élő, kincset őrző sárkányt. A kincstalálás reményében még a bírák is kivonultak a falu határába ásni, de mindannyian féltek a sárkány haragjától. Csuba megígérte, hogy egy jelentős összegért elvállalja, hogy megkötözi a fenevadat, amelyet a falu népe aztán kihúzhat a nádasból, és szabad lesz az út a kincshez. A táltos azt is megkérdezte: „Micsoda sárkányt akarnának fogni, kant-é vagy nőstényt, avagy azoknak tavalyi fijait?” A csökmőiek a nőstény mellett döntöttek, Csuba pedig fogta a kötelet, és egy rekettyetőre kötötte, cimborája pedig egy kannával „csuda hangokat” hallatott. Huszonöt főember húzta a kötél végét, de a megkötözött sárkány nem akart előkerülni, csak a bömbölését lehetett hallani. Kis idő elteltével Csuba figyelmeztette a férfiakat: „Úgy húzzák, emberek, azt a kötelet, hogy nagyon vigyázzon ám magára, aki már hált más feleségével, mert az ilyent felfalja a sárkány. Annak jó lesz elkotródni, amíg nem késő!” Először csak hárman álltak ki a sorból, később a többiek is szétszéledtek, csak egy férfi maradt, aki egyedül nem volt hajlandó szembenézni a szörnnyel, és hazament. Csuba aztán azzal ijesztgette a falubelieket, hogy közeledik a sárkány, aki nagyon mérges, amiért háborgatták, és mindenkit széttép, ha ő táltosi erejével nem védi meg őket. A nép bezárkózott egy házba, a furfangos táltos pedig időközben megszökött a csökmőiek pénzével.
A csökmői sárkányhúzás periratai ma is megvannak a Gyulai Állami Levéltárban, az 1789. szeptember 11-én kelt jelentés szerint az ügyet csalási bűnperként a Békés vármegyei törvényszék tárgyalta. Csuba csökmői tréfáját egy 19. század eleji verses história is megörökítette.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.