Hirdetés

A csodagyerekkortól a Requiemig

Gazda Árpád

2006. január 27., 00:002006. január 27., 00:00

Wolfgang Amadeus Mozart 1756. január 27-én született Salzburgban, a mai Ausztria területén, Leopold Mozart és Anna Maria Pertl gyermekeként. Születése másnapján keresztelték meg, a Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart névre. Később az istenszerető jelentésű Amadeus, Gottlieb nevet használta középső névként, leggyakrabban pedig az Amadét.
Édesapja a salzburgi érsek udvari zeneszerzője volt, hét gyermeke közül csak Nannerl és az utolsónak született Wolfgang maradt életben. Az apa hamar felismerte gyermekei tehetségét, és nevelésüknek szentelte életét. A kis Mozart meglepő gyorsasággal tanult, alig ötévesen zenét is írt. Csodagyermekként bejárta Európát, tudásával lenyűgözte a hozzáértőket. Bécsben Ferenc császár tréfálkozva tette próbára a kis Wolfgangot, amikor egy kendővel letakarta a zongora billentyűit, és így kellett bebizonyítania egyedülálló tehetségét. Megismerhette az európai élet felhőtlen eleganciáját, amely művészetére is hatással volt. A fejedelmi udvarok egymással versenyezve rendeltek tőle új – kellemes, szórakoztató – műveket a jeles alkalmakra.
Hazatérve Salzburgba az ifjú Mozart is az érsek szolgálatába állt, itt a divertimentók, szerenádok és szimfóniák mellett már versenyműveket is írt, a közönséget azonban továbbra is csak virtuóz zongorajátéka érdekelte. Folytatta utazásait, Milánóban több opera komponálására kapott megbízást, és müncheni felkérésre írta meg a La finta giardiniera című opera buffáját. Mivel Salzburgban nem nézték már jó szemmel „csavargásait”, 1777-ben anyjával Mannheimben töltött hosszabb időt, ahol megismerkedett a Weber családdal. Anyja halála után hazatért, de nyomasztotta Salzburg légköre. Még hercegérseki szolgálatban állt, amikor München számára megírta az Idomeneót, majd független muzsikusként Bécsben telepedett le, és 1782-ben elvette feleségül Constanze Webert. Hat gyermekük született, de csak ketten érték meg közülük a felnőttkort. Az 1786-ban komponált Figaro házassága bécsi bemutatóját követő prágai előadás hozta meg az igazi sikert, következő művét, a Don Giovannit Mozart már prágai felkérésre írta. Az egyre súlyosabbá váló anyagi körülmények beárnyékolták életének utolsó éveit, ekkor írta meg a Cosi fan tutte, a La clemenza di Tito és A varázsfuvola című operáját.
Halálának körülményeihez legendás történet kapcsolódik: egy júliusi délutánon felkereste őt egy titokzatos megrendelő, aki gyászmise írására kérte föl a 35 éves zeneszerzőt. (Utólag kiderült, hogy az illető Walsegg gróf volt, aki saját neve alatt akarta a művet kiadni). Mozart betegen is megfeszített erővel dolgozott, de a Requiemet már nem fejezhette be, 1791. december 5-én meghalt. Utolsó útjára senki nem kísérte el, a bécsi temető tömegsírjába temették.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
2026. március 22., vasárnap

Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra

A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.

Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra
2026. március 22., vasárnap

Századfordulós szobabelsők korabeli lapokban – Dede Franciska előadása Kolozsváron

Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.

Századfordulós szobabelsők korabeli lapokban – Dede Franciska előadása Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés