László Noémi kapta idén az E-MIL Méhes György-nagydíját
Fotó: Kiss Gábor
„A vers több, mint pusztán szöveg, annál jóval több, és nem hagyhatja hidegen olvasóját. Költő pedig az, akinek a verseit halála után ötven évvel is olvassák” – mondta el László Noémi költő, aki az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei Méhes György-nagydíját kapta vasárnap Kolozsváron.
2018. május 14., 14:542018. május 14., 14:54
2018. május 14., 14:552018. május 14., 14:55
Amint arról beszámoltunk, László Noémi költőnek, műfordítónak ítélték oda az E-MIL idei Méhes György-nagydíját, a Méhes György-debütdíjat pedig az elsőkötetes Sztercey Szabolcs kapta. Az elismeréseket a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárómomentumaként vasárnap este adták át a Bulgakov kávéházban.
László Noémi költőnek, műfordítónak ítélték oda az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei Méhes György-nagydíját, a Méhes György-debütdíjat pedig az elsőkötetes Sztercey Szabolcs kapta.
A díjátadót megelőzően tartották az E-MIL Álljunk meg egy szóra című havi beszélgetéssorozatának legújabb állomását – a meghívott stílszerűen László Noémi volt, akit Karácsonyi Zsolt faggatott költői indulásáról, pályájáról, a költészet, vers mibenlétéről.
„A vers nem pusztán egy szöveg, határozottan úgy gondolom, hogy kötelező megérintenie olvasóját, akit nem hagyhat hidegen, különben nem jó vers. Mindig is azt gondoltam, hogy költő az, akinek a verseit halála után ötven évvel is olvassák: Vörösmarty vagy Kosztolányi költő, de hogy én az vagyok-e, nem tudom. Aki pedig verset ír, nem föltétlenül költő” – vélekedett László Noémi, akinek immár tíz verseskötete látott napvilágot.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, miként kezdett közeledni gyerekkorában a költészethez, mennyire meghatározóak voltak számára Kányádi Sándor, Weöres Sándor versei. Beszélt arról is, hogy esetében miként születik a vers: elindul valahonnan, és bár írás közben még nem tudja, hova fog kilyukadni, egyszer csak megérkezik valahová.
– mesélte.
László Noémi a díjátatót megelőzően „interjúalanyként” osztotta meg meglátásait irodalomról, a vershez, prózához fűződő viszonyáról, a versírás kulisszatitkairól
Fotó: Kiss Gábor
Szó esett arról is, László Noémi nem tartja szükségszerűnek, hogy egy költeménynek címe legyen: mint mondta, úgy érzi, hogy a címmel mintegy pofon csapja a verset. „A vers a pillanat szülötte, pillanatok lenyomatát hordozza. Valamiképpen mindig is vonzódtam a narratívához, és értékelem, ha a vers egyfajta történetet hordoz, így a köteteimben is arra törekszem, hogy valamit elmeséljek. Az a típusú költő vagyok, aki magáról mesél, vagy a világról önmagán keresztül: én vagyok a mesélő, aki versben szólal meg" – fogalmazott László Noémi.
Karácsonyi Zsolt kérdésére válaszolva a próza és vers összefüggéseiről is beszélt, kifejtve, manapaság szinte derékig járunk regényekben, nem a vers korát éljük. „Nem gondolom, hogy valaha is regényt fogok írni, hiszen regényíró csak az lehet, aki tervez, amire én képetelen vagyok.
– fogalmazott a költő. Kitért az irodalomkritikával kapcsolatos meglátásaira is: vélekedése szerint manapság vagy csak jót, vagy semmit, vagy csak nagyon rosszat írnak a kortárs irodalomról, nem érezhető a hiteles kritikai szándék. „A születő kortárs magyar irodalomnak ilyenformán nincs mércéje” – jelentette ki László Noémi.
A beszélgetésen szó esett arról is, hogy három éven keresztül vezette az E-MIL-t, ezt az időszakot kudarcként élte meg, ugyanis nem tartja magát olyan vezető alkatnak, aki képes összefogni és a világ felé közvetíteni a különböző látásmódokat. „Nem szeretek kompromisszumokat kötni, holott egy vezetőnek erre képesnek kell lennie" – mondta a beszélgetéssorozat interjúalanya.
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tíz verseskötete, számos műfordítása jelent meg, közöl antológiákban, számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!