László Noémi kapta idén az E-MIL Méhes György-nagydíját
Fotó: Kiss Gábor
„A vers több, mint pusztán szöveg, annál jóval több, és nem hagyhatja hidegen olvasóját. Költő pedig az, akinek a verseit halála után ötven évvel is olvassák” – mondta el László Noémi költő, aki az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei Méhes György-nagydíját kapta vasárnap Kolozsváron.
2018. május 14., 14:542018. május 14., 14:54
2018. május 14., 14:552018. május 14., 14:55
Amint arról beszámoltunk, László Noémi költőnek, műfordítónak ítélték oda az E-MIL idei Méhes György-nagydíját, a Méhes György-debütdíjat pedig az elsőkötetes Sztercey Szabolcs kapta. Az elismeréseket a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárómomentumaként vasárnap este adták át a Bulgakov kávéházban.
László Noémi költőnek, műfordítónak ítélték oda az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei Méhes György-nagydíját, a Méhes György-debütdíjat pedig az elsőkötetes Sztercey Szabolcs kapta.
A díjátadót megelőzően tartották az E-MIL Álljunk meg egy szóra című havi beszélgetéssorozatának legújabb állomását – a meghívott stílszerűen László Noémi volt, akit Karácsonyi Zsolt faggatott költői indulásáról, pályájáról, a költészet, vers mibenlétéről.
„A vers nem pusztán egy szöveg, határozottan úgy gondolom, hogy kötelező megérintenie olvasóját, akit nem hagyhat hidegen, különben nem jó vers. Mindig is azt gondoltam, hogy költő az, akinek a verseit halála után ötven évvel is olvassák: Vörösmarty vagy Kosztolányi költő, de hogy én az vagyok-e, nem tudom. Aki pedig verset ír, nem föltétlenül költő” – vélekedett László Noémi, akinek immár tíz verseskötete látott napvilágot.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, miként kezdett közeledni gyerekkorában a költészethez, mennyire meghatározóak voltak számára Kányádi Sándor, Weöres Sándor versei. Beszélt arról is, hogy esetében miként születik a vers: elindul valahonnan, és bár írás közben még nem tudja, hova fog kilyukadni, egyszer csak megérkezik valahová.
– mesélte.
László Noémi a díjátatót megelőzően „interjúalanyként” osztotta meg meglátásait irodalomról, a vershez, prózához fűződő viszonyáról, a versírás kulisszatitkairól
Fotó: Kiss Gábor
Szó esett arról is, László Noémi nem tartja szükségszerűnek, hogy egy költeménynek címe legyen: mint mondta, úgy érzi, hogy a címmel mintegy pofon csapja a verset. „A vers a pillanat szülötte, pillanatok lenyomatát hordozza. Valamiképpen mindig is vonzódtam a narratívához, és értékelem, ha a vers egyfajta történetet hordoz, így a köteteimben is arra törekszem, hogy valamit elmeséljek. Az a típusú költő vagyok, aki magáról mesél, vagy a világról önmagán keresztül: én vagyok a mesélő, aki versben szólal meg" – fogalmazott László Noémi.
Karácsonyi Zsolt kérdésére válaszolva a próza és vers összefüggéseiről is beszélt, kifejtve, manapaság szinte derékig járunk regényekben, nem a vers korát éljük. „Nem gondolom, hogy valaha is regényt fogok írni, hiszen regényíró csak az lehet, aki tervez, amire én képetelen vagyok.
– fogalmazott a költő. Kitért az irodalomkritikával kapcsolatos meglátásaira is: vélekedése szerint manapság vagy csak jót, vagy semmit, vagy csak nagyon rosszat írnak a kortárs irodalomról, nem érezhető a hiteles kritikai szándék. „A születő kortárs magyar irodalomnak ilyenformán nincs mércéje” – jelentette ki László Noémi.
A beszélgetésen szó esett arról is, hogy három éven keresztül vezette az E-MIL-t, ezt az időszakot kudarcként élte meg, ugyanis nem tartja magát olyan vezető alkatnak, aki képes összefogni és a világ felé közvetíteni a különböző látásmódokat. „Nem szeretek kompromisszumokat kötni, holott egy vezetőnek erre képesnek kell lennie" – mondta a beszélgetéssorozat interjúalanya.
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tíz verseskötete, számos műfordítása jelent meg, közöl antológiákban, számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!