László Noémi kapta idén az E-MIL Méhes György-nagydíját
Fotó: Kiss Gábor
„A vers több, mint pusztán szöveg, annál jóval több, és nem hagyhatja hidegen olvasóját. Költő pedig az, akinek a verseit halála után ötven évvel is olvassák” – mondta el László Noémi költő, aki az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei Méhes György-nagydíját kapta vasárnap Kolozsváron.
2018. május 14., 14:542018. május 14., 14:54
2018. május 14., 14:552018. május 14., 14:55
Amint arról beszámoltunk, László Noémi költőnek, műfordítónak ítélték oda az E-MIL idei Méhes György-nagydíját, a Méhes György-debütdíjat pedig az elsőkötetes Sztercey Szabolcs kapta. Az elismeréseket a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárómomentumaként vasárnap este adták át a Bulgakov kávéházban.
László Noémi költőnek, műfordítónak ítélték oda az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei Méhes György-nagydíját, a Méhes György-debütdíjat pedig az elsőkötetes Sztercey Szabolcs kapta.
A díjátadót megelőzően tartották az E-MIL Álljunk meg egy szóra című havi beszélgetéssorozatának legújabb állomását – a meghívott stílszerűen László Noémi volt, akit Karácsonyi Zsolt faggatott költői indulásáról, pályájáról, a költészet, vers mibenlétéről.
„A vers nem pusztán egy szöveg, határozottan úgy gondolom, hogy kötelező megérintenie olvasóját, akit nem hagyhat hidegen, különben nem jó vers. Mindig is azt gondoltam, hogy költő az, akinek a verseit halála után ötven évvel is olvassák: Vörösmarty vagy Kosztolányi költő, de hogy én az vagyok-e, nem tudom. Aki pedig verset ír, nem föltétlenül költő” – vélekedett László Noémi, akinek immár tíz verseskötete látott napvilágot.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, miként kezdett közeledni gyerekkorában a költészethez, mennyire meghatározóak voltak számára Kányádi Sándor, Weöres Sándor versei. Beszélt arról is, hogy esetében miként születik a vers: elindul valahonnan, és bár írás közben még nem tudja, hova fog kilyukadni, egyszer csak megérkezik valahová.
– mesélte.
László Noémi a díjátatót megelőzően „interjúalanyként” osztotta meg meglátásait irodalomról, a vershez, prózához fűződő viszonyáról, a versírás kulisszatitkairól
Fotó: Kiss Gábor
Szó esett arról is, László Noémi nem tartja szükségszerűnek, hogy egy költeménynek címe legyen: mint mondta, úgy érzi, hogy a címmel mintegy pofon csapja a verset. „A vers a pillanat szülötte, pillanatok lenyomatát hordozza. Valamiképpen mindig is vonzódtam a narratívához, és értékelem, ha a vers egyfajta történetet hordoz, így a köteteimben is arra törekszem, hogy valamit elmeséljek. Az a típusú költő vagyok, aki magáról mesél, vagy a világról önmagán keresztül: én vagyok a mesélő, aki versben szólal meg" – fogalmazott László Noémi.
Karácsonyi Zsolt kérdésére válaszolva a próza és vers összefüggéseiről is beszélt, kifejtve, manapaság szinte derékig járunk regényekben, nem a vers korát éljük. „Nem gondolom, hogy valaha is regényt fogok írni, hiszen regényíró csak az lehet, aki tervez, amire én képetelen vagyok.
– fogalmazott a költő. Kitért az irodalomkritikával kapcsolatos meglátásaira is: vélekedése szerint manapság vagy csak jót, vagy semmit, vagy csak nagyon rosszat írnak a kortárs irodalomról, nem érezhető a hiteles kritikai szándék. „A születő kortárs magyar irodalomnak ilyenformán nincs mércéje” – jelentette ki László Noémi.
A beszélgetésen szó esett arról is, hogy három éven keresztül vezette az E-MIL-t, ezt az időszakot kudarcként élte meg, ugyanis nem tartja magát olyan vezető alkatnak, aki képes összefogni és a világ felé közvetíteni a különböző látásmódokat. „Nem szeretek kompromisszumokat kötni, holott egy vezetőnek erre képesnek kell lennie" – mondta a beszélgetéssorozat interjúalanya.
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tíz verseskötete, számos műfordítása jelent meg, közöl antológiákban, számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!