
Fotó: Facebook/Astra Film Festival
Nemcsak a világban rejlő lehetőségek sokszínűségét igyekezett felvillantani a vasárnap zárult nagyszebeni Astra nemzetközi filmfesztivál, de az innovatív technológiák bemutatásával a „másság”, az újszerű mozizás lehetőségét is megteremtette – mondta el a több mint 80 ezer nézőt vonzó, dokumentumfilmeket felvonultató szemle művészeti igazgatója, Kató Csilla.
2017. október 25., 13:442017. október 25., 13:44
Egyre népszerűbbé válik a nagyszebeni Astra nemzetközi filmfesztivál, amely idén is, akárcsak 24 éven keresztül, a világ sokszínűségét igyekezett felvillantani a dokumentumfilmeken keresztül – mondta el a Krónikának Kató Csilla, a vasárnap zárult hétnapos szemle művészeti igazgatója.
A fesztivál mottója az volt, hogy „an immersive experience of real and virtual reality”, vagyis „a valóság és virtuális valóság lebilincselő megtapasztalása”. Kató Csilla úgy fogalmazott, a világban rejlő lehetőségek milliónyi arcát igyekezett felvillantani a szemle, amely az innovatív technológiák megmutatása révén is egyfajta „másság”, az újszerű mozizás megélésének lehetőségét teremtette meg. A Főtéren kupolamozi működött, amelyben fekve lehetett nézni a „félgömb formában készített” filmeket.
VR-technikával készült, a nézőt teljes mértékben, minden oldalról a virtuális valóságba invitáló alkotásokat is vetítettünk, amelyek bizonyos mértékben interaktivitást is hordoznak: a néző mozdulatainak megfelelően változhat a vetített környezet” – mondta el a művészeti igazgató.
Fotó: Facebook/Astra Film Festival
Hozzátette, a fulldome filmeket felvonultató kupolamozit az Astra keretében szervezett ifjúsági- és gyerekfesztiválon láthatták az érdeklődők, csak erre 23 ezer jegy kelt el öt nap alatt: a környékbeli falvakból is buszokkal jöttek iskolások, hogy megtekinthessék a speciális technológiával vetített, 20–40 perces dokumentumfilmeket és rajzfilmeket.
– fogalmazott Kató Csilla.
A fesztivál kiválósági díjával tüntették ki Demián József operatőrt, rendezőt, akinek 1982-ben készült, Szivárvány léggömbök című fikciós filmjét telt ház előtt, nagy sikerrel vetítették le az alkotó jelenlétében. Ez volt egyébként a szemle egyetlen fikciós filmje az idén. A 35 évvel ezelőtt készült, a cenzúra által betiltott, csodával határos módon megmenekült kópián megmaradt alkotás szereplőinek nagy része amatőr színész, a dokumentarista megközelítés sok más eszközét is felhasználó film mára kordokumentum is.
Az Astra fesztivál kiválósági díját Demián József kapta, akinek 1982-ben készített filmjét vetítették le
Fotó: Astrafilm.ro
Az Ausztráliában élő Demián József a Román Televízió magyar adásának egykori szerkesztőjeként-bemondójaként ismert Józsa Erika férje. Kató Csilla elmondta, a kommunista rendszer abszurditásaira reflektáló, annak idején betiltott komédia iránt külföldi vendégek is érdeklődtek. A filmben egy mezőgazdasági termelőszövetkezet (CAP) fiatal vezetője sikeres farm létrehozásán munkálkodik, a kommunista rendszer, a pártutasítások abszurditásaiból fakadóan azonban millió akadályba ütközik.
amelyen részt vettek a film szereplői, sőt a szervezők elhívtak hatvan egykori termelőszövetkezet-vezetőt is – mesélte Kató Csilla.
Nagyszeben történelméről szólt a nyitófilm
A művészeti vezető kitért arra is, hogy a szemlén több ízben is levetítették a Nagyszeben történelmét a kezdetektől a jelenig ismertető, Sibiu825 című dokumentumfilmet, amely év elején készült el, és amelyet ő maga és férje, Dumitru Budrala, a fesztivál alapítója, igazgatója készített – ez az alkotás nyitotta meg az idei Astrát.
„Az volt a célunk, hogy a dokumentumfilm révén ismertessük meg a nézőkkel a város történelmét, tavaly volt az évfordulója annak, hogy Nagyszebent 825 éve említették először írásban.
Ezt célozzuk a dokumentumfilmmel, amelyet 5000 gyerek és felnőtt látott a szemlén” – mondta Kató Csilla.
A szemle díjait szombaton osztották ki a Thalia színházban. A Nemzetközi, Közép- és Kelet-Európai, Romániai, Rövidfilm és DocSchool elnevezésű versenyszekciókban összesen 57 film szerepelt.
Fotó: Facebook/Astra Film Festival
Ezeket 13 tagú szakmai zsűri értékelte: Peter Biella, Vassilis Economou, Leonard Kamerling, Artchil Khetagouri, Lemhényi Réka, Ionuţ Mareş, Bill Nichols, Kumjana Novakova, Christophe Postic, Alina Predescu, Ada Solomon, Michael Stewart és Corina Șuteu.
A legjobb kelet-közép-európai film a lengyel Anna Zamecka Communion (Elsőáldozás) című filmje lett, amely a zsűri indoklása szerint erőteljes audovizuális filmnyelvvel invitálja a nézőt egy empatikus utazásra.
A legjobb román dokumentumfilmnek járó elismerést Radu Jude Țara moartă (Halott ország) című alkotásának ítélték oda, amely innovációs megoldásaival feszegeti a dokumentumfilm határait. Jude 88 perces produkciója egy dokumentarista esszé az antiszemitizmus kibontakozásáról Romániában. Több száz fényképből készült, amelyeket a rendező a két világháború között aktívan tevékenykedő sloboziai fényképész, Costică Acsinte hagyatékából válogatott. A fényképeket Emil Dorian zsidó származású orvos naplójából vett szövegekkel és a 30–40-es évek propagandafilmjeinek zenéjével egészíti ki a rendező.
A legjobb diákfilmnek járó díjat Emi Buchwald Education (Nevelés) című alkotása kapta: a film perspektívája a gyermekarcok mikrokozmoszától az otthonok és szülők tágabb horizontjáig terjed, és egy egész univerzumot fog át.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!