
KÖZELKÉP – Már nyolc év telt el azóta, hogy az amerikai ingatlanlufi kipukkanása nem csupán a Wall Streetet döntötte be, de maga után rántotta az egész világgazdaságot is. A 2008-as válságot gyakorlatilag mindenki megszenvedte még Erdélyben is – kivéve azokat a New York-i csúcsbankárokat, akik az egészet előidézték.
2016. február 04., 14:232016. február 04., 14:23
A Lehman Brothers ugyan csődbe ment, de aztán az amerikai kormány az adófizetők pénzéből megmentette a gazdaság motorjának tekintett befektetési bankokat, és a világ számos vezető gazdaságának kormánya járt el hasonlóképpen, ahelyett, hogy felelősségre vonták volna őket azért, mert olyan, mesterségesen felülértékelt jelzálogkötvényekkel kereskedtek, amelyeket azonnal ki kellett volna dobni ahelyett, hogy hatalmas pénzekért tovább értékesítették őket.
A shortoló, vagyis áresésre játszó, gátlástalan brókerekről, valamint a katasztrófát már előre látó, de azt a saját érdekükben, a „mérgezett” subprime-csomagok eladásáig titkoló nagybankokról több film is született már – elég megemlíteni Oliver Stone Tőzsdecápák – A pénz nem alszik című, meglehetősen gyengére és szájbarágósra sikerült alkotását, valamint a Krízispontot, amely lebilincselő, sötét tónusú történetben mutatja be a bankok reakcióját a válság első jeleire.
A téma azonban kimeríthetetlen: a vígjátékbizniszben utazó Adam McKay most a komédia oldaláról közelítette meg a jelenséget, A nagy dobás azonban inkább tragikomikus – és ez nem a film minőségére utal, hanem arra, ahogyan az amerikai pénzügyi elit, illetve a piaci folyamatok felügyeletére hivatott intézmények viszonyultak a válsághoz vezető folyamatokhoz.
A Michael Lewis valós eseményeken alapuló, 2010-es könyvét feldolgozó történet alapján hátborzongató kép alakul ki arról, kik és hogyan irányítják a világ pénzügyi rendszereit. A „főhős”, Michael Burry, egy befektetési alap excentrikus menedzsere, aki még valamikor 2005-ben, a jelzáloghitelek piacának részletes átbogarászása révén rájött, hogy a hitelt fizetni képtelen házvásárlók száma várhatóan hamarosan megugrik. Ennek nyomán úgy döntött: „megshortolja” a piacot, azaz a még stabilnak tűnő körülmények ellenére arra fogad, hogy hamarosan esés várható. Egy másik befektetési bankár is megorrontotta a jó üzletet, ahogy két kisebb befektetői cég is – az ő történetükön keresztül tárul fel a néző előtt az egész gyalázatos ügylet.
A rendező sajátos eszközöket választott arra, hogy elmagyarázza a nézőknek a bonyolult(nak tűnő) közgazdasági fogalmakat: többek között Margot Robbie és Selena Gomez színésznők, illetve Anthony Bourdain sztárséf jelenik meg egy-egy rövid cameo erejéig, hogy szemléletes példák révén helyezzen képbe a tárgyalt témákban. Ez kissé furcsa, de mégsem rossz ötlet, hiszen csak még jobban kihangsúlyozza az egész szituáció abszurditását.
A szereplők furcsa kötéltáncot járnak a moralitás és a gátlástalanság között: miközben még magánnyomozást is hajlandóak folytatni annak érdekében, hogy a mélyére lássanak a bankrendszer aljasságainak, amikor megbizonyosodnak róla, hogy senki sem hajlandó a kisujját sem mozdítani annak érdekében, hogy figyelmeztesse a világot, kivágnak néhány szentenciát a gátlástalan, disznó bankárokról, majd ugyanazzal a lendülettel még egy adag jelzálogkötvényt vásárolnak, biztosítandó a még nagyobb profitot.
Ez a kettősség az összes főbb karaktert jellemzi – mindegyikük csak azt követően száll magába és kezd új, „emberbarátabb” vállalkozásba, hogy előtte azért gennyesre kereste magát. Ez a furcsa ellentét biztosítja a feszültséget, amely végigvonul a sztorin, és képes ellensúlyozni a ritmikai zökkenőket, a néha lassuló tempót.
A karakterek a morális dilemmák ellenére sem igazán összetettek – a legjobb alakítás Christian Bale nevéhez fűződik, aki az autista Burryt játssza, de a többiek – Brad Pitt, Ryan Gosling vagy Steve Carell – annak ellenére sem az ebben a filmben nyújtott alakításukról maradnak emlékezetesek, hogy amúgy nem játszanak rosszul.
Összességében A nagy dobás egész jó film, amely sajátos szemszögből, de viszonylag autentikusan mutatja be, hogyan működött a válság előtt – és az után is – a világ pénzügyi rendszere. Egy biztos: a befektetési brókerek ez után a film után sem kerülnek majd a népszerűségi felmérések csúcsaira. n Balogh Levente
A nagy dobás (The Big Short – amerikai életrajzi film, 131 perc, 2016). Rendezte: Adam McKay. Szereplők: Christian Bale, Brad Pitt, Ryan Gosling, Steve Carell, Finn Witrock. Írta: Adam McKay, Charles Randolph. Kép: Barry Ackroyd. Zene: Nicholas Britell.
Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!