Wesselényi Miklós szobra Zilahon. László László szerint a Szilágyságban nincsenek éles etnikai ellentétek
Fotó: Forrás: Zilah polgármesteri hivatala
László László történész, tankönyvek szerzője, fordítója szerteágazó tevékenységgel próbálja elősegíteni a békés magyar–román együttélést. A Vincze Zoltánnal közösen írt, A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai című, hat-hetedik osztálynak szánt magyarságtörténelem-könyvéből közel húsz éven keresztül generációk ismerték meg múltunk fontos eseményeit, nagy alakjait. Helytörténészként is tevékenykedik, illetve Zilahon, szórványtérségben élve kiemelten foglalkozik a magyar–román kapcsolatokkal.
2021. április 11., 08:422021. április 11., 08:42
2021. április 13., 14:532021. április 13., 14:53
László László a romániai oktatásban használt számos hivatalos tankönyv fordítója, szerzője, Szilágy megye, Szilágyság múltjának lelkes kutatója, aki a magyar történelemmel foglalkozó, román nyelvű tanulmányok, cikkek publikálása által (is) próbálja segíteni a békés együttélést: hisz benne, hogy egymás múltjának megismerése segíthet a két nép kapcsolatának jobbá tételében. Munkáiról, hivatásáról, terveitől mesélt nekünk.
László László Erdőszentgyörgyön, Maros megyében született, Szilágy megyébe tanárként, a rendszerváltás előtt általánosnak számító „kihelyezés” folytán került. Bár kezdetben még szeretett volna hazatérni szülővárosába, miután megnősült, végleg eldőlt, hogy a Szilágyság lesz választott otthona. Tankönyvfordítói munkássága a kilencvenes években kezdődött, és mondhatni egyik ilyen jellegű munka követte a másikat, a neve hamar ismert lett tankönyvszerkesztői körökben.
Magát Szilágyságba szakadt székelyként definiálja, és tagadhatatlan, hogy a „térségváltás”, a más mentalitás, a másfajta viszonyulás, hozzáállás, illetve a más közeg hatással volt a munkásságára.
László László szerint Szilágy megyében is lehet magyar vonalon tenni, tevékenykedni, sőt meglátása szerint még inkább kell tenni, mint például Székelyföldön.
A tény, hogy egy szórványtérségbe helyezték ki, meghatározta munkássága irányvonalát is, azaz hozzájárult ahhoz, hogy nagy figyelmet szentel a román–magyar viszonynak, hangsúlyt fektet a két nép történelmének hangsúlyos megismertetésére. Annak szemléltetésére, hogy a Szilágyságban milyen ambivalensen alakultak a dolgok a történelem folyamán, és mégis milyen sok a „közös találkozási pont”, azt említi példaként, hogy az iskola, ahol jelenleg tanít, Ady Endre költő és Iuliu Maniu román politikus iskolája is volt.
Törekvéseit nyitottan fogadta a helyi román sajtó, szívesen publikálták, publikálják a tanulmányait, melyeket elsősorban a román célközönségnek szán ismertterjesztő céllal, sőt többször ők kérik fel László Lászlót, hogy írjon nekik egy-egy téma kapcsán. Legutóbbi könyve is hasonló szellemben született, a Visul meu című (a cím Marthin Luther King 1963-as washingtoni beszédének címét parafrazálja) történelmi esszékötet román nyelven íródott, a román–magyar viszonyról szól. Véleménye szerint
– ami azért lehetséges, mert az előző rendszer „nacionalista-kommunista” szellemiségű tankönyvei komoly hatással voltak sok generációra, melyek néha hajlamosak tovább is örökíteni ezeket az „eszméket”. „Az előítéleteket le kell bontani kommunikációval” – vélekedik a történész.
László László szerint a Szilágyságban nincsenek nagy konfliktusok, éles ellentétek a különböző etnikumok, közösségek között, viszonylag békésnek mondható az együttélés. Természetesen vannak kisebb összetűzések, apróbb összefeszülések, de főleg a rendszerváltás óta jó a kapcsolat, létezik párbeszéd is. László László szerint a mai gyerekek kevésbé manipulálhatóak, illetve mivel az internet világában nőttek fel, élnek, lehetőségük van bármit, amit hallanak, le is ellenőrzi, és gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. Tapasztalatai szerint – román és magyar osztályokban is tanít – a mai diákok tájékozottabbak, és a magyarok irányába is nyitottak.
A történész szakember, tanár tapasztalatai, illetve véleménye szerint az online oktatás a történelemtanítás terén sem hatékony:
Azt is hozzátette, hogy bár többnyire arról beszélünk, hogy a diákoknak mennyire nehéz ez a helyzet, a tanároknak is sokat kell kínlódniuk attól elkezdve, hogy meg kellett tanulják a különböző programok használatát, addig, hogy tankönyveket, esetleg kiegészítő anyagként használt olvasókönyveket, munkafüzeteket kell digitalizáljanak – amelyeket felügyelet hiányában nem biztos, hogy elolvasnak a fiatalok.
László László történész
Az oktatás kapcsán szóba került a romániai tankönyvek minősége is, amelyről László László pozitívan nyilatkozott. Elmesélte, hogy a legtöbb, iskolákban használatos tankönyv – főleg az egy-nyolc osztályok könyvei – az elmúlt években-évtizedben megújultak, korszerűsödtek. Az általa és Vincze Zoltán által írt magyarságtankönyvet is 2019-ben felváltotta egy új tankönyv, melyet immár hat szakember írt – köztük László László is –, így egy szakszerűbb, alaposabb, részletesebb munka született. Az új tankönyv kivitelezés szempontjából is sokkal igényesebb elődjénél: hivatásos illusztrátor és térképészettel foglalkozó szakember segített abban, hogy az anyag hasznos és élvezhető legyen.
A Szilágyság, illetve a térség jellegzetességei kapcsán László László azt is elmesélte, hogy az elmúlt 20-30 évben egyre nagyobb a szakmai érdeklődés a régió iránt, a kilencvenes évek óta folyamatosan születnek falumonográfiák (Major Miklós történész volt ennek az egyik úttörője), szaktudományos és ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok a térség településeiről, viszonyairól. A Hepehupa – Szilágysági Művelődési Folyóirat is foglalkozik helytörténettel, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Közművelődési Egyesület is külön figyelmet szentel a térségnek, előbbi például minden évben megszervezi a Szilágyság-kutatás napját. Ugyanitt érdemel említést két összefoglaló munka, a Kriterion Kiadó által 1999-ben kiadott, Szilágysági magyarok című kötet (melyben László László is publikált), illetve ennek második része, mely 2018-ban jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadónál.
– jelentette ki a szakember. A Szilágyságban él még a Báthory- és Wesselényi-kultusz is, mindkét család több szálon kötődik a térséghez, illetve több 1848–1849-es szabadságharcos emlékét is őrzik. Ezekhez a személyekhez kötődően nem csak megemlékezéseket, koszorúzásokat szerveznek, hanem ismeretterjesztő esteket, előadásokat is szoktak tartani.
László László reméli, hogy a jövőben, majd ha pár éven belül nyugdíjba vonul, még többet foglalkozhat helytörténettel, illetve a magyar–román viszony jobbá tételéhez is hozzájárulhat ismeretterjesztő munkái írásai által. „Nekem az a véleményem, hogy a történelem tudomány. A történelem história, nem pedig hisztéria. Nem szabad hisztériakeltésre használni. Nem szabad sem a jelent visszavetíteni a múltra, sem pedig »visszamenni« az időben, a múltba révedezve élni. Az aktuális világban kell élni, de ismerni kell a történelmet, hogy nem követhessük el a múlt hibáit, bakijait újra” – összegzett László László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!