A mindenkori hatalomnak kiszolgá ltatott ember perspektívá ját jeleníti meg Bogdán Zsolt előadása
Fotó: Barabási Attila Csaba
A budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére, valamint Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadóestjére várják a nagyérdeműt Kolozsváron a magyar nemzeti ünnepen. Nagyváradon a város békebeli hangulatát felidéző táncszínházi előadással emlékeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseire.
2022. március 15., 11:462022. március 15., 11:46
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékeznek erdélyi és partiumi kulturális intézmények. Míg a Kolozsvári Magyar Opera a budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére várja a nagyérdeműt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bogdán Zsolt, a kincses városi teátrum színésze egyéni előadóestjével ünnepli március 15-ét.
A kincses városi magyar operában Erkel és Liszt, Bartók és Kodály műveit szólaltatja meg ma este az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alkalmából a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A magyar zeneszerzők művei méltó kifejezői nemzeti hagyományainknak és a magyar nemzet gondolkodásmódjának: délceg vagy éppen melankolikus dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban ott a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége, és szavak nélkül is ott a történelem, a közösség minden nekibuzdulása, reménye, harca, kudarca, valamint a talpra állás ereje.
Az Ünnepi nyitány, a Hunyadi László, a Magyar képek, a II. magyar rapszódia, a Székely fonó és a Fölszállott a páva sokféleképpen mesél arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen vágyakat hordoztak szívükben elődeink. Az egyetlen nem magyar mű, Beethoven Egmont-nyitánya sem illetéktelenül szerepel a programban, hiszen a nemes indulatú műben kifejeződő szabadságvágy és hősiesség a magyar nép második nagy forradalma, 1956 jelképévé vált – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az este 7 órától kezdődő ünnepi hangversenyre a belépés ingyenes, a nézők érkezési sorrendben foglalhatnak helyet.
Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadására várja a magyar nemzeti ünnepen a nagyérdeműt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Bartis Attila karizmatikus író, novelláival hozzájárul, hogy a történelemből ne nyomtalanul essen ki a kommunizmus negyven éve, hogy ne maradjanak válasz nélkül a kérdések: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg „ehhez a nyomorúságos román időhöz”? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? – olvasható az előadás beharangozójában.
„Az egyéni hegek mögött mindannyiunk sérülése, fájdalma húzódik meg. Lehet-e nevetni a sebhelyeken, a magunkéin? Úgy tűnik, lehet, sőt kell is. Csak azokon érdemes igazán, hogy a félelem célt tévesszen bennünk. A novellákban felsejlő Marosvásárhely igazából lehet Kézdivásárhely, talán Szentgyörgy, Csíkszereda, de lehetne Kovászna, Udvarhely, Régen, Arad, Brassó, Kolozsvár, Várad, Temesvár – kisebbségi létünk minden hajdani városa.
A történetek, az emlékek a mi otthonunk” – fogalmazott korábban az előadásról a Krónikának Bogdán Zsolt. A ma este 8 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó előadás a marosvásárhelyi Spektrum Színház produkciója, Bogdán Zsolt szerkesztette, rendezte és adja elő. Az Amikor… című előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint online a www.biletmaster.ro weboldalon.
A nemzeti ünnep apropóján a békebeli Nagyvárad hangulatát, életképeit idézi meg a Nagyvárad Táncegyüttes Boldog békeidők című produkciója. A ma este 19.30-tól a Szigligeti Színház nagytermében sorra kerülő előadás története szerint Vilmát, a nagyváradi fényképészkisasszonyt felkérik, hogy dokumentálja a gainai leányvásárt. Itt találkozik Gyulával, a falusi muzsikussal és hangszerkészítővel. A fiatalok között azonnal szikra lobban, Gyula elkéri Vilma címét, és levelezés veszi közöttük kezdetét.
A századeleji Nagyvárad hangulatát idézi fel a táncelőadás
Fotó: Nagyvárad Tánegyüttes
Képes levelezőlapokon és táviratokon keresztül vallanak egymásnak magukról és egymás iránti érzelmeikről, írásaikban megelevenednek a városi és a falusi mindennapok egyaránt. A leveleket személyes találkozók sorozata követi. Bár Vilma és Gyula boldogok egymás mellett, de egy idő után kénytelenek szembenézni azzal, hogy egészen máshogy gondolkodnak a világról. Mind a kettejüknek határozott elképzeléseik vannak arról, hogy hogyan szeretnék leélni az életüket. De vajon elég állhatatos-e a szerelmük ahhoz, hogy együtt legyőzzenek minden akadályt? – teszik fel a kérdést az előadás ajánlójában.
A produkcióra jegyek már kaphatók a színház jegypénztáraiban, illetve online, a www.biletmaster.ro weboldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!