A mindenkori hatalomnak kiszolgá ltatott ember perspektívá ját jeleníti meg Bogdán Zsolt előadása
Fotó: Barabási Attila Csaba
A budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére, valamint Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadóestjére várják a nagyérdeműt Kolozsváron a magyar nemzeti ünnepen. Nagyváradon a város békebeli hangulatát felidéző táncszínházi előadással emlékeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseire.
2022. március 15., 11:462022. március 15., 11:46
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékeznek erdélyi és partiumi kulturális intézmények. Míg a Kolozsvári Magyar Opera a budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére várja a nagyérdeműt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bogdán Zsolt, a kincses városi teátrum színésze egyéni előadóestjével ünnepli március 15-ét.
A kincses városi magyar operában Erkel és Liszt, Bartók és Kodály műveit szólaltatja meg ma este az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alkalmából a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A magyar zeneszerzők művei méltó kifejezői nemzeti hagyományainknak és a magyar nemzet gondolkodásmódjának: délceg vagy éppen melankolikus dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban ott a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége, és szavak nélkül is ott a történelem, a közösség minden nekibuzdulása, reménye, harca, kudarca, valamint a talpra állás ereje.
Az Ünnepi nyitány, a Hunyadi László, a Magyar képek, a II. magyar rapszódia, a Székely fonó és a Fölszállott a páva sokféleképpen mesél arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen vágyakat hordoztak szívükben elődeink. Az egyetlen nem magyar mű, Beethoven Egmont-nyitánya sem illetéktelenül szerepel a programban, hiszen a nemes indulatú műben kifejeződő szabadságvágy és hősiesség a magyar nép második nagy forradalma, 1956 jelképévé vált – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az este 7 órától kezdődő ünnepi hangversenyre a belépés ingyenes, a nézők érkezési sorrendben foglalhatnak helyet.
Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadására várja a magyar nemzeti ünnepen a nagyérdeműt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Bartis Attila karizmatikus író, novelláival hozzájárul, hogy a történelemből ne nyomtalanul essen ki a kommunizmus negyven éve, hogy ne maradjanak válasz nélkül a kérdések: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg „ehhez a nyomorúságos román időhöz”? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? – olvasható az előadás beharangozójában.
„Az egyéni hegek mögött mindannyiunk sérülése, fájdalma húzódik meg. Lehet-e nevetni a sebhelyeken, a magunkéin? Úgy tűnik, lehet, sőt kell is. Csak azokon érdemes igazán, hogy a félelem célt tévesszen bennünk. A novellákban felsejlő Marosvásárhely igazából lehet Kézdivásárhely, talán Szentgyörgy, Csíkszereda, de lehetne Kovászna, Udvarhely, Régen, Arad, Brassó, Kolozsvár, Várad, Temesvár – kisebbségi létünk minden hajdani városa.
A történetek, az emlékek a mi otthonunk” – fogalmazott korábban az előadásról a Krónikának Bogdán Zsolt. A ma este 8 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó előadás a marosvásárhelyi Spektrum Színház produkciója, Bogdán Zsolt szerkesztette, rendezte és adja elő. Az Amikor… című előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint online a www.biletmaster.ro weboldalon.
A nemzeti ünnep apropóján a békebeli Nagyvárad hangulatát, életképeit idézi meg a Nagyvárad Táncegyüttes Boldog békeidők című produkciója. A ma este 19.30-tól a Szigligeti Színház nagytermében sorra kerülő előadás története szerint Vilmát, a nagyváradi fényképészkisasszonyt felkérik, hogy dokumentálja a gainai leányvásárt. Itt találkozik Gyulával, a falusi muzsikussal és hangszerkészítővel. A fiatalok között azonnal szikra lobban, Gyula elkéri Vilma címét, és levelezés veszi közöttük kezdetét.
A századeleji Nagyvárad hangulatát idézi fel a táncelőadás
Fotó: Nagyvárad Tánegyüttes
Képes levelezőlapokon és táviratokon keresztül vallanak egymásnak magukról és egymás iránti érzelmeikről, írásaikban megelevenednek a városi és a falusi mindennapok egyaránt. A leveleket személyes találkozók sorozata követi. Bár Vilma és Gyula boldogok egymás mellett, de egy idő után kénytelenek szembenézni azzal, hogy egészen máshogy gondolkodnak a világról. Mind a kettejüknek határozott elképzeléseik vannak arról, hogy hogyan szeretnék leélni az életüket. De vajon elég állhatatos-e a szerelmük ahhoz, hogy együtt legyőzzenek minden akadályt? – teszik fel a kérdést az előadás ajánlójában.
A produkcióra jegyek már kaphatók a színház jegypénztáraiban, illetve online, a www.biletmaster.ro weboldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!