
Részlet a Coupez! című filmből
Fotó: Facebook/Coupez
Bár van a zombifilmeknek is lelkes rajongótábora, a többség igencsak szkeptikus az élőhalottak monoton menetelésére és egymás felzabalására épülő filmek kapcsán. Ez hatványozottan igaz a filmfesztiválok közönségére, legyen szó a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválról vagy a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról.
2022. június 20., 21:032022. június 20., 21:03
Michel Hazanavicius Coupez! / Final Cut (Vágás!) című filmje mégis esélyt kapott mindkét rendezvényen. Nem véletlenül. Amikor kiderült, hogy a 2022-es cannes-i fesztivált egy zombi trashfilm/vígjáték nyitja, az első meglepődés után sokan legyintettek, hogy ez valami nyugati hóbort.
Ám mivel a film a TIFF programjába is bekerült, nem is csak egy, hanem mindjárt öt vetítéssel, sokan adtak neki egy esélyt túllépve előítéleteiken. A Coupez! épp az film, amely megérdemli, hogy a néző kilépjen komfortzónájából, mert a felszínen túl gazdag jelentéstartalmú alkotás, tulajdonképpen egyfajta tisztelgés a filmkészítés, a filmesek munkája előtt.
Szinte lehetetlen a történetről bármit is elmondani anélkül, hogy ne spoilerezzen az ember, azaz ne lője le a csattanót – ami a film lényegét adja. A mozi első felében fontos tudatosítani, hogy ez egy vígjáték, és a vér, a holttestek, a zombi kaszabolás tulajdonképpen csak keret, díszlet a történethez, aminek a második felén nagyon sokat lehet nevetni.
A „film a filmben" megoldást többszörösen kihasználva Michel Hazanavicius, akit egyébként az Oscar-díjas A némafilmes rendezőjeként ismerhetünk, olyan alkotást hoz létre, amelynek központi témája a filmkészítés, a nehézségek, a kreatív megoldások, a szakma idegesítő szereplői, a csökönyös producerek, a rigolyás rendezők, a problémás sztárszínészek.
Itt nem fontos a színészi játékot vagy az operatőri munkát elemezni, hiszen egy kicsit az is a lényeg, hogy lépjünk túl a szokásos boncolgatáson, és csak élvezzük a mozit.

Pénteken kezdetét vette Kolozsváron a 21. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), melynek imázskampánya szorosan kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz, de film-, illetve programfelhozatala a megszokott módon változatos.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!