
Részlet a Coupez! című filmből
Fotó: Facebook/Coupez
Bár van a zombifilmeknek is lelkes rajongótábora, a többség igencsak szkeptikus az élőhalottak monoton menetelésére és egymás felzabalására épülő filmek kapcsán. Ez hatványozottan igaz a filmfesztiválok közönségére, legyen szó a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválról vagy a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról.
2022. június 20., 21:032022. június 20., 21:03
Michel Hazanavicius Coupez! / Final Cut (Vágás!) című filmje mégis esélyt kapott mindkét rendezvényen. Nem véletlenül. Amikor kiderült, hogy a 2022-es cannes-i fesztivált egy zombi trashfilm/vígjáték nyitja, az első meglepődés után sokan legyintettek, hogy ez valami nyugati hóbort.
Ám mivel a film a TIFF programjába is bekerült, nem is csak egy, hanem mindjárt öt vetítéssel, sokan adtak neki egy esélyt túllépve előítéleteiken. A Coupez! épp az film, amely megérdemli, hogy a néző kilépjen komfortzónájából, mert a felszínen túl gazdag jelentéstartalmú alkotás, tulajdonképpen egyfajta tisztelgés a filmkészítés, a filmesek munkája előtt.
Szinte lehetetlen a történetről bármit is elmondani anélkül, hogy ne spoilerezzen az ember, azaz ne lője le a csattanót – ami a film lényegét adja. A mozi első felében fontos tudatosítani, hogy ez egy vígjáték, és a vér, a holttestek, a zombi kaszabolás tulajdonképpen csak keret, díszlet a történethez, aminek a második felén nagyon sokat lehet nevetni.
A „film a filmben" megoldást többszörösen kihasználva Michel Hazanavicius, akit egyébként az Oscar-díjas A némafilmes rendezőjeként ismerhetünk, olyan alkotást hoz létre, amelynek központi témája a filmkészítés, a nehézségek, a kreatív megoldások, a szakma idegesítő szereplői, a csökönyös producerek, a rigolyás rendezők, a problémás sztárszínészek.
Itt nem fontos a színészi játékot vagy az operatőri munkát elemezni, hiszen egy kicsit az is a lényeg, hogy lépjünk túl a szokásos boncolgatáson, és csak élvezzük a mozit.

Pénteken kezdetét vette Kolozsváron a 21. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), melynek imázskampánya szorosan kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz, de film-, illetve programfelhozatala a megszokott módon változatos.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!