A népi kultúrát igyekszik művelni, éltetni a Hagyományok Háza az online térben is
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza 2020-ban is folytatta erdélyi partnerszervezetei által összefogott, az élő néphagyományt támogató munkáját – értékelte ki közleményben a szerteágazó tevékenységet Tóth János hálózatvezető.
2021. február 25., 20:062021. február 25., 20:06
Mint írta, a 2020-as év nagy reményekkel indult, hiszen a kidolgozott tervek forrása is biztosítottnak tűnt. A pandémia miatt viszont tavasszal „újra kellett gombolni az életünket”. „Kollégáink ekkor kiváló ötletekkel próbálták orvosolni a helyzetet, így földrengésszerű változást nem kellett megélnünk sem Erdélyben, sem pedig más országrészben. A saját és a köz érdekében maximálisan alkalmazkodtunk a mindenkori és a területileg hatályos jogszabályokhoz, így majd’ minden rendezvényt meg tudtunk valamilyen szinten szervezni. Természetesen nekünk is meg kellett hallanunk az idők szavát a kiszélesedett online térben” – írta Tóth János.
A hálózatvezető kifejtette, a nehéz helyzetben számos tapasztalattal lettek gazdagabbak, s ezt a tudást a későbbi „békeidőben” is kamatoztathatják.
– összegzett a hálózatvezető. Mint sorolta, az első fél év fókuszában az oktatások álltak: elindultak az újabb, a partnereik által megszervezett tanfolyamaik, foglalkozásaik.
„Erdélyben nincs meg az az alapfokú iskolákat működtető intézményes hálózat, mint az anyaországban, így a stratégiai partnerszervezetekre hárul ez a feladat. A gazdag palettáról kiemelem a hangszer-, a néptánc-, népiének-, népmesemondás-oktatást: utóbbival kapcsolatban említem meg az elmúlt év végén kiadott Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetet, és a Csak tiszta forrásból. Magyar Népdalok III. kötetét, ami nagyban segíti ezt a munkát” – fogalmazott Tóth János. Arra is kitért, hogy
Ezek egy része – a nyári könnyítések nyomán – megvalósult, ilyen volt a Vásárhelyi Forgatag, a mérai világzenei fesztivál. Más rendezvények, így például a gyergyói FeltöltŐ Fesztivál elmaradtak. „Felszabaduló energiáinkat viszont más területeken tudtuk hasznosítani, itt kell megemlítenem a szórványvidékek kollégiumainak nyújtott hathatós kiegészítő segítséget” – mutatott rá a hálózatvezető.
A Hagyományok Háza online munkái közül Tóth János kiemelte:
A rendezvényen konferenciát is tartottak, melynek középpontjában – a hitelesség tükrében – a néptánc színpadi megjelenítésének technikai és formai követelményei álltak. Az élőben megtartott szimpóziumon neves erdélyi szakemberek adtak elő, az elhangzottak online formában is elérhetővé válnak minden érdeklődő számára.
„Kiemelném online munkáink közül az Élő Népművészet Kiállítás megvalósítását, valamint azokat a módszertani anyagokat, melyek az e területen működő szakmákat segítik a kézművesség és a folklórműfajok területén. Így született például több népdalgyűjtemény, emellett Erdély kistájait bemutató sorozat indult” – mondta a hálózatvezető. Hozzátette, a mezőségi, családi kötelékek megerősítésére irányuló „Mezőség arcai a XX. században” elnevezésű kezdeményezés a családi hagyatékokban fellelhető fotók és dokumentumok digitalizálását és bemutatását tűzte ki céljául.
Tóth János kitért a Lipinka elnevezésű online programra: a kezdeményezés a hagyományos népművészeti tevékenységek élményalapú, komplex oktatásában támogatta a pedagógusokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!