
Demeter András és Fekete Péter kulturális államtitkárok a XXXIII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján
Fotó: MTI/Vajda János
A Magyarország és Románia között megkötendő kulturális egyezményről, a nagyváradi Szigligeti Színház körül kialakult helyzetről, valamint Veszprém és Temesvár Európa kulturális fővárosa (EKF) címéről, a két város lehetséges együttműködéséről folytatott megbeszélést a magyar és a román kormány kulturális államtitkára, Fekete Péter és Demeter András szombaton Kisvárdán.
2021. június 19., 21:042021. június 19., 21:04
2021. június 20., 01:062021. június 20., 01:06
Fekete Péter a magyar színházak 33. kisvárdai fesztiváljának megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az egyeztetésen áttekintették az államtitkárságok működési rendjét, az ebben rejlő együttműködési lehetőségeket, továbbá az egyes projektek állását. „A közös munka legfontosabb alapja a két ország közötti kulturális egyezmény kérdése” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter jelezte, Magyarországnak nagyon sok országgal van érvényben lévő kulturális egyezménye, Romániával azonban még nem született ilyen megegyezés.
Fekete Péter elmondta, arra kérte romániai kollégáját, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház kérdésében különös figyelemmel járjon el. Hozzátette, örömmel hallotta, hogy a román fél ismeri és elemzi a kérdést, valamint erősen figyel arra, hogy a színház ügye pozitívan záruljon.
A megbeszélésen szóba került Temesvár és Veszprém 2023-as EKF-programsorozatának kérdésköre is. A romániai város és a görögországi Elefszína eredetileg 2021-ben viselte volna ezt a címet, ám a koronavírus-járvány miatt csúszó előkészületek miatt az Európai Parlament és az Európai Tanács döntése szerint a két város 2023-ban, immár Veszprémmel együtt ad helyet a programsorozatnak. „Ez az időbeli rácsúszás gyengíthetné mindkét rendezvénysorozatot, de közös együttműködéssel ebből a hátrányból előnyt tudunk kovácsolni és akár egy közös megjelenéssel lehetne optimalizálni az EKF-címeket” – vélekedett Fekete Péter.
Demeter András, a bukaresti kulturális minisztérium kultúráért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, az egyeztetésen olyan témákat tudtak felvetni egymásnak, amelyek egy hosszú távú, a korábbiaknál sokkal erősebb kulturális együttműködést tesznek lehetővé a két ország között. Az egyezményről szólva elmondta, Fekete Péterrel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy a kulturális megállapodást mielőbb aláírja a két ország. A nagyváradi színház ügyével kapcsolatban közölte, a kérdés eléggé kényes, nem szabad nem szakavatottan a problémához nyúlni, mert ezzel egy „visszarendeződés” következhet be, ami senkinek sem érdeke. Úgy fogalmazott: „Romániában a művészeti intézmények úgynevezett decentralizációja 1994 óta folyamatosan zajlik, ezt kifejezetten egy vészmegoldásként tartjuk szem előtt”. Hozzátette, egyrészt a tárgyalások erejével, másrészt jogszabály-módosításokkal készülnek arra, hogy az egyelőre inkább vélt, mint valós veszélyt minimálisra csökkentsék és elkerüljék.
„Itt egyelőre szándékokról beszélünk a Bihar megyei tanács elnöke részéről, ezért bízom abban, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a döntéshozót jobb és konstruktívabb utakra tudjuk terelni” – mondta Demeter András. Az EKF-ről szólva kitért arra, fontos, hogy a két, egymáshoz földrajzilag és kulturálisan is viszonylag közel fekvő régió ne versenytársa, hanem kiegészítője legyen egymásnak. Nagyon aktív testvérvárosi kapcsolat van Veszprém és Sepsiszentgyörgy között, ami kiterjeszthető lenne akár Temesvárra is, ezzel pedig létrejöhetne egy kulturális háromszög a három város között – közölte Demeter András. A sajtótájékoztatón köszöntőt mondott Petneházy Attila, az Emmi magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!