
Demeter András és Fekete Péter kulturális államtitkárok a XXXIII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján
Fotó: MTI/Vajda János
A Magyarország és Románia között megkötendő kulturális egyezményről, a nagyváradi Szigligeti Színház körül kialakult helyzetről, valamint Veszprém és Temesvár Európa kulturális fővárosa (EKF) címéről, a két város lehetséges együttműködéséről folytatott megbeszélést a magyar és a román kormány kulturális államtitkára, Fekete Péter és Demeter András szombaton Kisvárdán.
2021. június 19., 21:042021. június 19., 21:04
2021. június 20., 01:062021. június 20., 01:06
Fekete Péter a magyar színházak 33. kisvárdai fesztiváljának megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az egyeztetésen áttekintették az államtitkárságok működési rendjét, az ebben rejlő együttműködési lehetőségeket, továbbá az egyes projektek állását. „A közös munka legfontosabb alapja a két ország közötti kulturális egyezmény kérdése” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter jelezte, Magyarországnak nagyon sok országgal van érvényben lévő kulturális egyezménye, Romániával azonban még nem született ilyen megegyezés.
Fekete Péter elmondta, arra kérte romániai kollégáját, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház kérdésében különös figyelemmel járjon el. Hozzátette, örömmel hallotta, hogy a román fél ismeri és elemzi a kérdést, valamint erősen figyel arra, hogy a színház ügye pozitívan záruljon.
A megbeszélésen szóba került Temesvár és Veszprém 2023-as EKF-programsorozatának kérdésköre is. A romániai város és a görögországi Elefszína eredetileg 2021-ben viselte volna ezt a címet, ám a koronavírus-járvány miatt csúszó előkészületek miatt az Európai Parlament és az Európai Tanács döntése szerint a két város 2023-ban, immár Veszprémmel együtt ad helyet a programsorozatnak. „Ez az időbeli rácsúszás gyengíthetné mindkét rendezvénysorozatot, de közös együttműködéssel ebből a hátrányból előnyt tudunk kovácsolni és akár egy közös megjelenéssel lehetne optimalizálni az EKF-címeket” – vélekedett Fekete Péter.
Demeter András, a bukaresti kulturális minisztérium kultúráért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, az egyeztetésen olyan témákat tudtak felvetni egymásnak, amelyek egy hosszú távú, a korábbiaknál sokkal erősebb kulturális együttműködést tesznek lehetővé a két ország között. Az egyezményről szólva elmondta, Fekete Péterrel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy a kulturális megállapodást mielőbb aláírja a két ország. A nagyváradi színház ügyével kapcsolatban közölte, a kérdés eléggé kényes, nem szabad nem szakavatottan a problémához nyúlni, mert ezzel egy „visszarendeződés” következhet be, ami senkinek sem érdeke. Úgy fogalmazott: „Romániában a művészeti intézmények úgynevezett decentralizációja 1994 óta folyamatosan zajlik, ezt kifejezetten egy vészmegoldásként tartjuk szem előtt”. Hozzátette, egyrészt a tárgyalások erejével, másrészt jogszabály-módosításokkal készülnek arra, hogy az egyelőre inkább vélt, mint valós veszélyt minimálisra csökkentsék és elkerüljék.
„Itt egyelőre szándékokról beszélünk a Bihar megyei tanács elnöke részéről, ezért bízom abban, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a döntéshozót jobb és konstruktívabb utakra tudjuk terelni” – mondta Demeter András. Az EKF-ről szólva kitért arra, fontos, hogy a két, egymáshoz földrajzilag és kulturálisan is viszonylag közel fekvő régió ne versenytársa, hanem kiegészítője legyen egymásnak. Nagyon aktív testvérvárosi kapcsolat van Veszprém és Sepsiszentgyörgy között, ami kiterjeszthető lenne akár Temesvárra is, ezzel pedig létrejöhetne egy kulturális háromszög a három város között – közölte Demeter András. A sajtótájékoztatón köszöntőt mondott Petneházy Attila, az Emmi magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!