A nyuszi aranyos, de gondoskodást igényló háziállat
Fotó: Farkas Orsolya
Húsvét közeledtével évről évre felbukkan ugyanaz a jelenség: a csokoládényuszi mellé sok családban élő állat is kerül a kosárba. A döntés azonban gyakran pillanatnyi – a következményei viszont hosszú távúak. Néhány hét elteltével a „meglepetésből” könnyen teher lesz, a nyuszik pedig sok esetben menhelyeken, parkokban vagy egyszerűen az utcán végzik.
2026. április 01., 16:262026. április 01., 16:26
A kicsi, játékos nyulak első látásra ideális ajándéknak tűnnek, különösen gyerekek számára. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ünnep elmúltával sok család szembesül azzal, hogy az állattartás nem merül ki a „cukiság faktorban”.
A Digi24 beszámolója szerint a zernyesti menhelyen például több olyan állat is él, amelyet ajándékként vásároltak, majd rövid időn belül meguntak. Egyikük, Jo, egy kisgyeArek ajándékaként került a családba, de miután „rendetlenséget csinált” és kábeleket rágott meg, végül egy apró ketrecbe zárták. Az állatvédők szerint ez tipikus történet: a vásárlás pillanatában sokan nincsenek tisztában azzal, mivel jár egy nyúl tartása.
A nyulakat gyakran „könnyű” háziállatként hirdetik, valójában azonban összetett igényeik vannak.
Az állatvédők szerint a problémák jelentős része abból fakad, hogy a nyulat sokan ketrecbe zárható, „díszállatként” képzelik el. Ezzel szemben a valóság: zajos lehet, éjszaka aktív, és ha nem kap megfelelő környezetet, könnyen kárt tesz a lakásban.
A jelenség nem korlátozódik a nyulakra. Húsvét környékén sok helyen csibéket, kiskacsákat is vásárolnak ajándékba. Ezek az állatok azonban gyorsan kinőnek a „cukiság fázisból”, tartásuk pedig speciális körülményeket igényel – így gyakran ugyanarra a sorsra jutnak, mint a nyulak.
A probléma nem romániai sajátosság: az Egyesült Államokban a nyúl az egyik leggyakrabban elhagyott háziállat, míg az Egyesült Királyságban évek óta futnak kampányok a „A rabbit is not just for Easter” (A nyúl nem csak húsvétra van) üzenettel.
A menhelyek tapasztalata szerint a jelenség mindenhol hasonló: az ünnep után megnő a „feleslegessé vált” állatok száma, miközben ezek az állatok a természetben nem képesek önállóan túlélni.
A romániai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a klasszikus állatmenhelyek többsége nem is fogad nyulakat. Az önkormányzati és nagyobb civil menhelyek elsősorban kóbor kutyák és macskák ellátására rendezkedtek be, gyakran így is túlterhelten működnek.
Léteznek ugyan kezdeményezések, amelyek kifejezetten nyulak mentésével foglalkoznak, de ezek kapacitása korlátozott, és messze nem tudják lefedni az igényeket. Így a megunt húsvéti „ajándatok” sok esetben egyszerűen láthatatlanná válnak a rendszer számára, hisz a nagyvárosokban a legtöbben arra sem veszik a fáradságot, hogy egy gazdának, tenyésztőnek adják az állatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!