
Bencsik Jánosnak számos romániai és külföldi helyszínen volt egyéni tárlata az elmúlt évtizedekben
Bencsik János Magyarországon élő képzőművész munkáit felsorakoztató, május közepéig látogatható tárlatot nyitnak meg ma a Kolozsvári Művészeti Múzeumban. Az alkotó – ahogyan Kántor Lajos műkritikus írta róla – következetesen az emberi lét drámáira figyel, hogy magányunkat feloldja, vagy még inkább tudatosítsa.
2021. április 27., 08:282021. április 27., 08:28
Bencsik János alkotásaiból nyílik ma kiállítás 75+1 címmel a Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítótermeiben az érvényben lévő járványügyi intézkedések betartása mellett. A tárlatot Lucian Nastasă-Kovács igazgató, Ioan Sbârciu festőművész és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke nyitja meg 13 órakor – közölte a múzeum.
Bencsik János festőművész, grafikus 1945-ben született Budapesten. 1959-1963 között Marosvásárhelyen, a művészeti középiskolában grafikát és szobrászatot tanult. 1965-től 1971-ig Bukarestben folytatta tanulmányait, grafika szakon diplomázott. 1974-től a Román Képzőművész Szövetség ösztöndíjasa, 1975-től tagja. 1978-ban az olasz külügyminisztérium ösztöndíját nyerte el. 1989 óta Budapesten él, a Magyar Alkotóművészeti Egyesület tagja. Számos egyéni kiállítása volt 1965-től kezdődően, nemcsak Romániában és Magyarországon, de többek közt Németországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban is.
A jó nevű, számos grafikust és festőt elindított vásárhelyi művészeti középiskola rajzasztalától messze kanyarodott tehát Bencsik János; újabb rézkarcairól a végtelen térben helyét kereső ember néz vissza ránk, ám nem az anatómiakönyvekből tanult (megtanulható) arányokhoz igazodva, hanem a várakozás és küzdelem feszültségében, szálkás-viharos torzításban – átlépve a metafizikai térbe. A hétköznapi, »jóléti« kísértések nem izgatják Bencsiket, következetesen az emberi lét drámáira figyel, hogy magányunkat feloldja – vagy még inkább tudatosítsa. Mindenesetre, szigorú művészet a Bencsiké, nem ismeri a hízelgést – csupán a szókimondást. Az igazi alkotók jellemzője ez” – írta Bencsikről Kántor Lajos az Új Tükör 1985. decemberi lapszámában.
Amint a múzeum közleményében olvasható,
Színek és formák rendkívül gazdag látványvilága rajzolódik ki, Bencsik festményei ugyanakkor figurálisak és absztraktok, sajátos élményvilágot, hangulatot teremtve, mondhatjuk magánmitológiát. A kiállítás megtekinthető április 27. és május 16. között, szerdától vasárnapig,
10-17 óráig.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!