2011. október 10., 14:182011. október 10., 14:18
Lőwey Lilla az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy Marosszéknek több kis táját jelentették meg eddig: a Küküllő-vidékét, Alsó- és Felső-Nyárád vidékét, valamint Marosvásárhelyet és környékét. A Marosszéki-mezőség megfogalmazása szerint egy „holt tenger, egy sártenger, egy gondtenger, a legszegényebb része Székelyföldnek”. A vidék erősen elnéptelenedett, „egyre több a temetés, egyre kevesebb a születés”.
Az album társszerzője felidézte, hogy valamikor ez a terület „erdőségekkel borított csodálatos rész volt”, aztán a megélhetés miatt az őslakosság kiirtotta az erdőket és legelővé változtatta a tájat. Kifejtette: ebben a kötetben is 250-300 fotó szerepel, viszont csak pár vers, a „tájegységen született költők és írók egy-egy idézetét tettem bele”.
A fotókat Váradi Péter Pál készítette, Lőwey Lilla írta a vidékről szóló földrajzi leírást és történelmi áttekintését. Az albumban a vidék települései és templomai is szerepelnek, így a kötet „falutörténet és egyháztörténet” is egyben.
Lőwey Lilla beszámolt arról, hogy egy-egy album anyagának összegyűjtése általában 4-5 évi munka, miközben párhuzamosan másik kötet(ek)en is dolgoznak. Kiemelte, hogy nagyon sok segítőjük van, „kint már hírünk van”, így amikor egy-egy vidéken megjelennek, a helyiek lelkesen fogadják őket.
Mint elmondta, a honismereti fotóalbumok sorában van még egy feladatuk, az Aranyosszék bemutatása. A tervek szerint ezt a kötetet egy év múlva adják ki, „már a képanyag nagy része megvan”, a következő hónapokban a szöveget is összeállítják.
Lőwey Lilla hangsúlyozta, hogy a kedden kezdődő bemutatókörúton a Marosszéki-mezőség című album mellett a nyáron megjelent Kányádi-kötetet is bemutatják. A szerzőpárosnak több mint harminc könyve jelent már meg Székelyföldről, ezekben többször idéztek egy-egy verset Kányádi Sándortól. Innen jött az ötlet, hogy adjanak ki egy olyan kötetet is, amelyben csak vele foglalkoznak. „Egy hetet együtt barangoltunk Sándor bácsival, aki megmutatta nekünk a számára kedves helyeket” – fogalmazott a kötet szerzője. A Kányádi Sándorról szóló album a Híres székelyek sorozatban jelent meg.
A szerzőpáros kedden Berettyóújfaluban, majd este Nagyváradon mutatja be az albumokat, Budapesten pénteken találkozhat velük a közönség. Utána számos magyarországi településre – például Hódmezővásárhelyre, Balatonfüredre, Zircre, Győrbe – látogatnak el, majd október végén, november elején tíz napon át Erdélyben is bemutatják a köteteket.
Lőwey Lilla elmondta, hogy a verses-zenés, vetítéssel egybekötött bemutatókon könyveik kedvezménnyel vásárolhatók meg, a Híres székelyek címet viselő sorozat kötetei – a Benedek Elekről, Orbán Balázsról, Tamási Áron és Kányádi Sándorról szóló – fotóalbumok díszdobozban is elérhetők. Megemlítette, hogy 2012-es falinaptáruk is elkészült, ezt olyan fotók díszítik, amelyek az albumokból kimaradtak.
A szerzőpáros 1989-ben azzal a céllal indította el az Erdély-sorozatot, hogy megismertessék Székelyföldet a nagyközönséggel és bemutassák a fotókon azt, ami néhány évtized múlva már nem létezik.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.