2011. október 10., 14:182011. október 10., 14:18
Lőwey Lilla az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy Marosszéknek több kis táját jelentették meg eddig: a Küküllő-vidékét, Alsó- és Felső-Nyárád vidékét, valamint Marosvásárhelyet és környékét. A Marosszéki-mezőség megfogalmazása szerint egy „holt tenger, egy sártenger, egy gondtenger, a legszegényebb része Székelyföldnek”. A vidék erősen elnéptelenedett, „egyre több a temetés, egyre kevesebb a születés”.
Az album társszerzője felidézte, hogy valamikor ez a terület „erdőségekkel borított csodálatos rész volt”, aztán a megélhetés miatt az őslakosság kiirtotta az erdőket és legelővé változtatta a tájat. Kifejtette: ebben a kötetben is 250-300 fotó szerepel, viszont csak pár vers, a „tájegységen született költők és írók egy-egy idézetét tettem bele”.
A fotókat Váradi Péter Pál készítette, Lőwey Lilla írta a vidékről szóló földrajzi leírást és történelmi áttekintését. Az albumban a vidék települései és templomai is szerepelnek, így a kötet „falutörténet és egyháztörténet” is egyben.
Lőwey Lilla beszámolt arról, hogy egy-egy album anyagának összegyűjtése általában 4-5 évi munka, miközben párhuzamosan másik kötet(ek)en is dolgoznak. Kiemelte, hogy nagyon sok segítőjük van, „kint már hírünk van”, így amikor egy-egy vidéken megjelennek, a helyiek lelkesen fogadják őket.
Mint elmondta, a honismereti fotóalbumok sorában van még egy feladatuk, az Aranyosszék bemutatása. A tervek szerint ezt a kötetet egy év múlva adják ki, „már a képanyag nagy része megvan”, a következő hónapokban a szöveget is összeállítják.
Lőwey Lilla hangsúlyozta, hogy a kedden kezdődő bemutatókörúton a Marosszéki-mezőség című album mellett a nyáron megjelent Kányádi-kötetet is bemutatják. A szerzőpárosnak több mint harminc könyve jelent már meg Székelyföldről, ezekben többször idéztek egy-egy verset Kányádi Sándortól. Innen jött az ötlet, hogy adjanak ki egy olyan kötetet is, amelyben csak vele foglalkoznak. „Egy hetet együtt barangoltunk Sándor bácsival, aki megmutatta nekünk a számára kedves helyeket” – fogalmazott a kötet szerzője. A Kányádi Sándorról szóló album a Híres székelyek sorozatban jelent meg.
A szerzőpáros kedden Berettyóújfaluban, majd este Nagyváradon mutatja be az albumokat, Budapesten pénteken találkozhat velük a közönség. Utána számos magyarországi településre – például Hódmezővásárhelyre, Balatonfüredre, Zircre, Győrbe – látogatnak el, majd október végén, november elején tíz napon át Erdélyben is bemutatják a köteteket.
Lőwey Lilla elmondta, hogy a verses-zenés, vetítéssel egybekötött bemutatókon könyveik kedvezménnyel vásárolhatók meg, a Híres székelyek címet viselő sorozat kötetei – a Benedek Elekről, Orbán Balázsról, Tamási Áron és Kányádi Sándorról szóló – fotóalbumok díszdobozban is elérhetők. Megemlítette, hogy 2012-es falinaptáruk is elkészült, ezt olyan fotók díszítik, amelyek az albumokból kimaradtak.
A szerzőpáros 1989-ben azzal a céllal indította el az Erdély-sorozatot, hogy megismertessék Székelyföldet a nagyközönséggel és bemutassák a fotókon azt, ami néhány évtized múlva már nem létezik.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.