2011. október 10., 14:182011. október 10., 14:18
Lőwey Lilla az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy Marosszéknek több kis táját jelentették meg eddig: a Küküllő-vidékét, Alsó- és Felső-Nyárád vidékét, valamint Marosvásárhelyet és környékét. A Marosszéki-mezőség megfogalmazása szerint egy „holt tenger, egy sártenger, egy gondtenger, a legszegényebb része Székelyföldnek”. A vidék erősen elnéptelenedett, „egyre több a temetés, egyre kevesebb a születés”.
Az album társszerzője felidézte, hogy valamikor ez a terület „erdőségekkel borított csodálatos rész volt”, aztán a megélhetés miatt az őslakosság kiirtotta az erdőket és legelővé változtatta a tájat. Kifejtette: ebben a kötetben is 250-300 fotó szerepel, viszont csak pár vers, a „tájegységen született költők és írók egy-egy idézetét tettem bele”.
A fotókat Váradi Péter Pál készítette, Lőwey Lilla írta a vidékről szóló földrajzi leírást és történelmi áttekintését. Az albumban a vidék települései és templomai is szerepelnek, így a kötet „falutörténet és egyháztörténet” is egyben.
Lőwey Lilla beszámolt arról, hogy egy-egy album anyagának összegyűjtése általában 4-5 évi munka, miközben párhuzamosan másik kötet(ek)en is dolgoznak. Kiemelte, hogy nagyon sok segítőjük van, „kint már hírünk van”, így amikor egy-egy vidéken megjelennek, a helyiek lelkesen fogadják őket.
Mint elmondta, a honismereti fotóalbumok sorában van még egy feladatuk, az Aranyosszék bemutatása. A tervek szerint ezt a kötetet egy év múlva adják ki, „már a képanyag nagy része megvan”, a következő hónapokban a szöveget is összeállítják.
Lőwey Lilla hangsúlyozta, hogy a kedden kezdődő bemutatókörúton a Marosszéki-mezőség című album mellett a nyáron megjelent Kányádi-kötetet is bemutatják. A szerzőpárosnak több mint harminc könyve jelent már meg Székelyföldről, ezekben többször idéztek egy-egy verset Kányádi Sándortól. Innen jött az ötlet, hogy adjanak ki egy olyan kötetet is, amelyben csak vele foglalkoznak. „Egy hetet együtt barangoltunk Sándor bácsival, aki megmutatta nekünk a számára kedves helyeket” – fogalmazott a kötet szerzője. A Kányádi Sándorról szóló album a Híres székelyek sorozatban jelent meg.
A szerzőpáros kedden Berettyóújfaluban, majd este Nagyváradon mutatja be az albumokat, Budapesten pénteken találkozhat velük a közönség. Utána számos magyarországi településre – például Hódmezővásárhelyre, Balatonfüredre, Zircre, Győrbe – látogatnak el, majd október végén, november elején tíz napon át Erdélyben is bemutatják a köteteket.
Lőwey Lilla elmondta, hogy a verses-zenés, vetítéssel egybekötött bemutatókon könyveik kedvezménnyel vásárolhatók meg, a Híres székelyek címet viselő sorozat kötetei – a Benedek Elekről, Orbán Balázsról, Tamási Áron és Kányádi Sándorról szóló – fotóalbumok díszdobozban is elérhetők. Megemlítette, hogy 2012-es falinaptáruk is elkészült, ezt olyan fotók díszítik, amelyek az albumokból kimaradtak.
A szerzőpáros 1989-ben azzal a céllal indította el az Erdély-sorozatot, hogy megismertessék Székelyföldet a nagyközönséggel és bemutassák a fotókon azt, ami néhány évtized múlva már nem létezik.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.