Virágzó szilvafa a fagyos éjszakák előtt. Több gyümölcsfaj jobban bírja az enyhe fagykárt
Fotó: Makkay József
A késő tavaszi fagyok ma már szinte minden évben számottevő veszélyt jelentenek a gyümölcstermesztők számára. A lehűlés sokszor nem a virágzás idején, hanem már a gyümölcskezdemények kialakulásakor érkezik, amikor a fák különösen érzékenyek. Huszár Antal Bihar megyei falugazdász-kertészmérnök szerint ugyan nincs biztos recept a fagykár megelőzésére, de léteznek olyan módszerek, amelyek megfelelő körülmények között számottevően csökkenthetik a veszteséget.
2026. április 09., 19:032026. április 09., 19:03
2026. április 09., 21:202026. április 09., 21:20
Az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak a késő tavaszi fagyok, amelyek súlyos fagykárt okoznak a gyümölcsösökben. Erdélyben éppen ezekben a napokban figyelmeztettek éjszakai fagyra a meteorológusok. Már nemcsak a korai virágzás jelent veszélyt, hanem az is, hogy a lehűlés sokszor akkor érkezik, amikor a fák már elvirágoztak, és a gyümölcskezdemények a legérzékenyebb állapotban vannak. A tavalyi esztendő sok termelő számára katasztrofális volt: nemcsak a Partiumban, hanem Közép-Erdélyben is jelentős terméskiesést okozott a fagy.
Ilyen körülmények között mit tehet a gyümölcstermesztő gazda? Miben mások a lehetőségek egy többhektáros, intenzív gyümölcsösben, illetve egy kistermelő gazdaságában? Huszár Antal Bihar megyei falugazdász-kertészmérnök szerint fontos tisztán látni: csodamegoldás nincs, de vannak olyan módszerek, amelyek bizonyos helyzetekben érdemben mérsékelhetik a kárt.
„Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb védekezési módszer enyhébb, talajmenti fagyok esetén lehet eredményes, vagyis nagyjából mínusz 1–2, esetleg mínusz 3 Celsius-fokig. Ennél erősebb lehűlésnél már jelentősen csökken a beavatkozások haszna” – nyomatékosítja a kertészmérnök.
Nagy probléma, hogy a meteorológiai előrejelzések sem mindig jelzik pontosan a veszélyt. Előfordulhat, hogy plusz 2 fokot mutat az előrejelzés, a gyümölcsösben azonban hajnalra mínusz 2 fok alakul ki. A fagykár szempontjából ráadásul sokszor nem a régiós átlaghőmérséklet a döntő, hanem a mikroklíma: egy fagyzugos, szélcsendes terület néhány kilométeres távolságon belül is egészen másképp viselkedhet. Ezért a termelők gyakran csak valószínűségek alapján tudnak dönteni: ha a fagy enyhébbnek ígérkezik, érdemes próbálkozni, ha viszont mínusz 5–6 fok várható, akkor sok esetben a legdrágább védekezés sem hoz biztos eredményt.
A legismertebb, hagyományos módszer a füstölés, illetve a különféle hőtermelő gyertyák, paraffingyertyák, tüzelőanyaggal működő hőforrások használata. A módszer célja kettős lehet: részben a hőtermelés, részben pedig a kisugárzási veszteség csökkentése. A gyakorlatban azonban a füstöléses védekezés hatékonysága erősen korlátozott. Kis területen még lehet némi jelentősége, de a szakember szerint ez sokszor inkább kiegészítő, mint valódi megoldás.
– mutat rá lapunknak a szakember. A gond az, hogy a füst vagy a hő nem mindig oszlik el egyenletesen. Ha nincs megfelelő légmozgás, akkor könnyen előfordulhat, hogy a módszer csak kis foltokban hat, miközben a többi rész lefagy. Huszár Antal szerint háztáji gyümölcsösben próbálkozhatunk vele, főleg, ha csak néhány fát kell védeni, de nagyobb ültetvényekben önmagában nem tekinthető megbízható megoldásnak.
Napjainkban elterjedtebb a fagyvédelmi öntözés, amely az egyik leghatékonyabb módszer lehet, ha fagy idején szakszerűen és folyamatosan alkalmazzák. A gazdamérnök szerint sokan úgy gondolják, hogy az öntözés azért segít, mert a jég „betakarja” a virágot vagy a gyümölcskezdeményt. Ez részben igaz, de a lényeg valójában a fizikai hőleadásban rejlik. Amikor a víz megfagy, hőt ad le a környezetének. Ez a hőleadás képes arra, hogy a növényi szövetek környezetét 0 és mínusz 1 fok körül tartsa, még akkor is, ha a külső levegő ennél hidegebb. A víz tehát nem egyszerűen „burkol”, hanem mikroklímát stabilizál.
A módszer viszont csak akkor működik, ha időben elindítják, folyamatosan megy az öntözés, és a víz egyenletesen, teljes felületen fedi a veszélyeztetett részeket. Ez
Hátránya, hogy nagy vízmennyiséget igényel, megfelelő öntözőrendszer kell hozzá, állandó felügyeletet kíván, illetve technikailag nehéz úgy kivitelezni, hogy az egész gyümölcsös valóban egyenletesen fedve legyen.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
„Az öntözéses védekezést nagyobb, intenzív ültetvényeken ajánlanám, ahol már van kiépített öntözőrendszer erre a célra. Kisebb gazdaságban csak akkor működőképes, ha a gazda valóban meg tudja oldani a folyamatos vízellátást” – hangsúlyozza a szakember. Technológiailag ez az egyik leghatékonyabb módszer, de kisgazdaságban ritkán reális, nagyobb gyümölcstermesztőknél viszont komoly szerepe lehet.
A fagykár elleni legelterjedtebb védekezési módnak, a füstölésnek sokszor kicsi a hatékonysága
Fotó: MTI/Varga György
Az utóbbi években egyre inkább terjednek a biostimulátorok, stresszoldók és rezisztencianövelő készítmények, amelyek elsősorban a kisebb gyümölcsösök hatékony eszközei lehetnek. Huszár Antal szerint jelenleg ez az egyik leginkább alkalmazható, és ár-érték arányban is az egyik legkedvezőbb módszer, különösen kisebb gazdaságokban. Ezek a készítmények nem „fűtik” a növényt, hanem élettani szinten segítik a fagytűrést. Hatásuk lényege, hogy
fokozhatják a sejtnedv cukor- és oldottanyag-tartalmát,
javíthatják a sejtek vízháztartását,
rugalmasabbá tehetik a sejtfalakat,
mérsékelhetik a stresszhatások következményeit.
és kisgazdasági léptékben akár több évre elegendő is lehet. A vízben hígított készítményt a várható lehűlés előtt 10–12 órával, permetezés formájában kell kijuttatni a fákra stresszoldó, kondicionáló, biostimuláló céllal. Vagyis, ha a kritikus hőmérséklet hajnalban várható, akkor a kezelést célszerű előző délután vagy kora este elvégezni.
„Tapasztalatom szerint a gazdák sokszor nem azért nem védekeznek, mert nem akarnának, hanem mert félnek attól, hogy aránytalanul sok pénzt költenek el bizonytalan eredményért. Ezeknél a készítményeknél a tapasztalat szerint a kockázat alacsony. Enyhébb fagyoknál a módszerrel akár 30–40 százaléknyi termés is megmenthető” – hangsúlyozza a gazdamérnök, aki szerint a védekezés sikerarányát mindig a fagy erősségéhez, valamint a kezeletlen fák állapotához képest kell mérni. Tapasztalatai szerint kisgazdaságban ez a fajta védekezés a legreálisabb, amely hatékonyságát mínusz 2–3 fok körüli lehűlésig bizonyította.
Erős, mínusz öt fok körüli fagyok esetén minimális a védekezés hatékonysága
A március utolsó hetében visszatérő hideg, fagyos időjárás komoly károkat okoz Erdélyben is a korán virágzó gyümölcsfajoknál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a fagykár elleni védekezés a gyümölcstermesztés részévé kell váljon.
A nagyobb gyümölcsösökben a korszerű nagyüzemi fagyvédelem egyik fontos eleme a levegőkeverésen alapuló technológia, vagyis a ventilátorok és szélgépek használata. Ennek lényege, hogy fagyos, derült éjszakákon gyakran kialakul az úgynevezett inverziós rétegződés: a talaj közelében nagyon lehűl a levegő, néhány méterrel feljebb viszont 2–5 fokkal melegebb légréteg található. A nagy teljesítményű ventilátorok vagy szélgépek ezt a melegebb levegőt keverik le a gyümölcsfák szintjére, ezzel csökkentve a fagykárt.
Mivel nagyon drága beruházásról van szó, a szakember szerint elsősorban professzionális gyümölcsészeteknek ajánlható. Ugyanakkor ez sem csodaszer, mert csak bizonyos domborzati és légköri viszonyok között igazán hatékony, kisebb területen pedig gazdaságtalan lehet.
Kérdésünkre, hogy ha a jégverés ellen létezik jégháló, miért nincs egyszerű „fagytakaró” a gyümölcsösökre, a szakember azt mondta: történtek próbálkozások, de ezek a gyakorlatban nem hoztak áttörést. „Nagy fák esetén fizikailag nehezen kivitelezhető, hatalmas a munkaerőigénye, jelentős a beruházási költség, ugyanakkor a védelem mértéke sokszor nem arányos a ráfordítással” – állapította meg.
Huszár Antal szerint kisgazdaságban kombinált védekezést érdemes alkalmazni. Ennek része lehet az előzetes biostimulátoros vagy stresszoldó kezelés, szükség esetén korlátozott füstölés vagy hőtermelés, a termőhely tudatos megválasztása, a fagyveszélyes fekvések kerülése, valamint az ellenállóbb fajok és fajták telepítése. Közepes és nagyobb gyümölcskertészetekben immár szóba jöhet a fagyvédelmi öntözés, a szélgépek és ventilátoros rendszerek alkalmazása, az automatizált meteorológiai megfigyelés, és kiegészítésként itt is alkalmazható a biostimulátoros kezelés.
Fagykárt szenvedett gyümölcsfavirágok
Fotó: MTi
A szakembert arról is kérdeztük, hogy lehet-e „fagybiztos” gyümölcsfajtákat találni a faiskolák kínálatában. A klímaváltozás hatására a termelők és a nemesítők figyelme egyre inkább a fagytűrőbb fajták felé fordul. „A későbbi virágzás nem mindig jelent megoldást. Például a kajszinál hosszú ideje zajlanak ilyen irányú nemesítési törekvések, de a gyakorlatban 4–5 napnál nagyobb virágzási késést nagyon nehéz elérni. A problémát nem mindig a virágzáskori fagy okozza, hanem az, hogy a lehűlés már a gyümölcskezdeményes állapotban érkezik. Ilyenkor szinte mindegy, hogy a fajta néhány nappal korábban vagy később virágzott, mert a fagy így is eléri az érzékeny fejlődési stádiumot” – hangsúlyozza a szakember.
A Kioto nevű kajszifajta termesztését sok termelő azért kezdi komolyan fontolni, mert a tapasztalatok szerint rosszabb, fagyos években is képes termést adni, amikor a hagyományos fajták szinte teljesen kiesnek. A hagyományos, kiváló ízű fajták – például a régi magyar kajszitípusok – gyakran valóban zamatosabbak, lédúsabbak, karakteresebbek, csakhogy ha egy ilyen fajta csak 4–5 évente ad igazán jó termést, akkor a termelőnek el kell gondolkodnia azon, mennyire fenntartható a termesztése.
A szakemberrel sorra vettük a különböző gyümölcsfajok fagyérzékenységét is. A szilva sok esetben még mínusz 4 fok körüli lehűlést is viszonylag jól átvészelhet, különösen bizonyos fejlődési állapotokban. Előfordulhat, hogy kisebb kár keletkezik, de ez sokszor nem is tűnik fel látványosan a termelőnek.
Az őszibarack már jóval érzékenyebb, de még nem tartozik a legkritikusabb fajok közé. Megfelelő körülmények között valamivel jobban átvészelheti a lehűlést, mint a kajszi. Ugyanakkor a legnagyobb fagykockázatot továbbra is a kajszi jelenti, különösen azokban a térségekben, ahol gyakori a szélsőséges tavaszi hőingadozás.
„A klímaváltozás miatt a gyümölcstermesztés ma már nemcsak növényvédelmi vagy tápanyag-utánpótlási kérdés, hanem egyre inkább mikroklíma- és kockázatkezelési feladat is. A gazdának pedig egyre gyakrabban kell döntenie arról, hogy az íz, a piaci érték és a termésbiztonság közül melyiknek ad elsőbbséget” – mutatott rá a Krónikának Huszár Antal Bihar megyei falugazdász, kertészmérnök.
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!