Fotó: Bethlendi Tamás
Megalapítása után nem pusztán híreket gyártott, hanem diplomáciai feladatot is ellátott a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely a Trianont követő időszakban fenntartotta a kapcsolatot az anyaország és az elcsatolt területek között – derült ki többek közt Sávoly Tamás történész, az MTVA levéltárosának előadásából, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület ‘56-os megemlékezés-sorozata keretében hallhatott a közönség.
2016. október 23., 16:482016. október 23., 16:48
Az előadás legnagyobb része az idén fennállásának 135. évfordulóját ünneplő MTI bizalmas jelentéseiről szólt, amelyek a trianoni békeszerződés utáni időszakban váltak jelentőssé. „Az MTI bizalmas jelentéseinek elsődleges feladata az volt, hogy a kormányzathoz eljuttassák azokat a híreket, amelyekből az megtudhatta, hogyan vélekedik róla a nemzetközi sajtó. Másodlagos szerepük az volt, hogy a belső információkat eljuttassák a nemzetközi sajtónak” – foglalta össze lapunk kérdésére Sávoly Tamás.
Mint kifejtette, ezek a titkos és bizalmas tájékoztatók 2008 óta elérhetőek a világhálón, ugyanis az MTI feldolgozta és digitalizálta az archív anyagokat. Ezek a bizalmas jelentések annak idején legfeljebb száz emberhez jutottak el, ezeket az információkat a kormány fel tudta használni diplomáciai kapcsolatainak építésében is. A levéltáros elmondta, 1920-ban Kozma Miklós századost bízták meg azzal, hogy újraszervezze az MTI tevékenységét. A trianoni trauma őt talán még súlyosabban sújtotta, hiszen Nagyváradon született és Kárpátalján nevelkedett.
„Azt látta, hogy katonai szempontból elvesztettük a háborút és a politikusok sok mindenben felelősek Trianon következményeiért. A hadseregben és a politikusokban nem bízott, de győzni szeretett volna, így kidolgozott egy sajátos csatateret, az „éteri csatateret”: megalakította a Magyar Telefónia és Rádió Rt.-t, ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy az MTI-híreket eljuttassa a határokon túlra” – magyarázta a történész. Sávoly Tamás felvázolta a hírügynökség történetét az 1881-es alapítástól kezdve 1956-ig. Az elhangzottak kiegészítették az MTI fotóiból nyílt kiállítást, melyek az előadás helyszínéül is szolgáló Szentegyház utcai rendezvényközpont falait díszítik.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
szóljon hozzá!