Fotó: Bethlendi Tamás
Megalapítása után nem pusztán híreket gyártott, hanem diplomáciai feladatot is ellátott a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely a Trianont követő időszakban fenntartotta a kapcsolatot az anyaország és az elcsatolt területek között – derült ki többek közt Sávoly Tamás történész, az MTVA levéltárosának előadásából, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület ‘56-os megemlékezés-sorozata keretében hallhatott a közönség.
2016. október 23., 16:482016. október 23., 16:48
Az előadás legnagyobb része az idén fennállásának 135. évfordulóját ünneplő MTI bizalmas jelentéseiről szólt, amelyek a trianoni békeszerződés utáni időszakban váltak jelentőssé. „Az MTI bizalmas jelentéseinek elsődleges feladata az volt, hogy a kormányzathoz eljuttassák azokat a híreket, amelyekből az megtudhatta, hogyan vélekedik róla a nemzetközi sajtó. Másodlagos szerepük az volt, hogy a belső információkat eljuttassák a nemzetközi sajtónak” – foglalta össze lapunk kérdésére Sávoly Tamás.
Mint kifejtette, ezek a titkos és bizalmas tájékoztatók 2008 óta elérhetőek a világhálón, ugyanis az MTI feldolgozta és digitalizálta az archív anyagokat. Ezek a bizalmas jelentések annak idején legfeljebb száz emberhez jutottak el, ezeket az információkat a kormány fel tudta használni diplomáciai kapcsolatainak építésében is. A levéltáros elmondta, 1920-ban Kozma Miklós századost bízták meg azzal, hogy újraszervezze az MTI tevékenységét. A trianoni trauma őt talán még súlyosabban sújtotta, hiszen Nagyváradon született és Kárpátalján nevelkedett.
„Azt látta, hogy katonai szempontból elvesztettük a háborút és a politikusok sok mindenben felelősek Trianon következményeiért. A hadseregben és a politikusokban nem bízott, de győzni szeretett volna, így kidolgozott egy sajátos csatateret, az „éteri csatateret”: megalakította a Magyar Telefónia és Rádió Rt.-t, ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy az MTI-híreket eljuttassa a határokon túlra” – magyarázta a történész. Sávoly Tamás felvázolta a hírügynökség történetét az 1881-es alapítástól kezdve 1956-ig. Az elhangzottak kiegészítették az MTI fotóiból nyílt kiállítást, melyek az előadás helyszínéül is szolgáló Szentegyház utcai rendezvényközpont falait díszítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!