Fotó: Bethlendi Tamás
Megalapítása után nem pusztán híreket gyártott, hanem diplomáciai feladatot is ellátott a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely a Trianont követő időszakban fenntartotta a kapcsolatot az anyaország és az elcsatolt területek között – derült ki többek közt Sávoly Tamás történész, az MTVA levéltárosának előadásából, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület ‘56-os megemlékezés-sorozata keretében hallhatott a közönség.
2016. október 23., 16:482016. október 23., 16:48
Az előadás legnagyobb része az idén fennállásának 135. évfordulóját ünneplő MTI bizalmas jelentéseiről szólt, amelyek a trianoni békeszerződés utáni időszakban váltak jelentőssé. „Az MTI bizalmas jelentéseinek elsődleges feladata az volt, hogy a kormányzathoz eljuttassák azokat a híreket, amelyekből az megtudhatta, hogyan vélekedik róla a nemzetközi sajtó. Másodlagos szerepük az volt, hogy a belső információkat eljuttassák a nemzetközi sajtónak” – foglalta össze lapunk kérdésére Sávoly Tamás.
Mint kifejtette, ezek a titkos és bizalmas tájékoztatók 2008 óta elérhetőek a világhálón, ugyanis az MTI feldolgozta és digitalizálta az archív anyagokat. Ezek a bizalmas jelentések annak idején legfeljebb száz emberhez jutottak el, ezeket az információkat a kormány fel tudta használni diplomáciai kapcsolatainak építésében is. A levéltáros elmondta, 1920-ban Kozma Miklós századost bízták meg azzal, hogy újraszervezze az MTI tevékenységét. A trianoni trauma őt talán még súlyosabban sújtotta, hiszen Nagyváradon született és Kárpátalján nevelkedett.
„Azt látta, hogy katonai szempontból elvesztettük a háborút és a politikusok sok mindenben felelősek Trianon következményeiért. A hadseregben és a politikusokban nem bízott, de győzni szeretett volna, így kidolgozott egy sajátos csatateret, az „éteri csatateret”: megalakította a Magyar Telefónia és Rádió Rt.-t, ezzel pedig lehetőség nyílt arra, hogy az MTI-híreket eljuttassa a határokon túlra” – magyarázta a történész. Sávoly Tamás felvázolta a hírügynökség történetét az 1881-es alapítástól kezdve 1956-ig. Az elhangzottak kiegészítették az MTI fotóiból nyílt kiállítást, melyek az előadás helyszínéül is szolgáló Szentegyház utcai rendezvényközpont falait díszítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődtek pénteken a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 25., jubileumi kiadásának vetítései Kolozsváron. A filmszemle versenyprogramjában magyar alkotás, Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című játékfilmje is szerepel.
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!