
Balog Zoltán: a magyar széppróza legfontosabb tulajdonsága a műélvezeten túl a közösségteremtés
Fotó: MTI
Jókai Mór születésnapján rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológia-bemutató és koncert is várta a közönséget vasárnap a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
2018. február 19., 12:352018. február 19., 12:35
A rendezvény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a magyar próza elsősorban a nemzeti közösségé, a magyar széppróza legfontosabb tulajdonsága pedig a műélvezeten túl a közösségteremtés. Mint mondta, ha van nemzeti közösség, akkor van jövője a magyar széppróznak is.
A hazáért, a magyar nyelvért és kultúráért felelősséget érző és vállaló Jókai Mór köteteit pedig ma is érdemes levenni a polcról, az ő hősei valódi hősök voltak, a betyárok betyárok, az arisztokraták arisztokraták, a szerelmesek szerelmesek – tette hozzá.
Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának vezetője a magyar széppróza napjának elnevezéséről elmondta: Gál Sándor felvidéki író javaslatára született meg, aki szerint a próza túl tág fogalom, míg a széppróza az irodalmi értelemben vett prózára utal. Jókairól azt emelte ki, hogy van tőle mit tanulni, művei közel hozzák a történelmet és jól tükrözik a magyar nyelv állapotát.
A magyar széppróza napjához február 12. és 23. között Kárpát-medence szerte a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat csatlakozott és szervez programokat. Több mint 120 rendezvény várja a közönséget 79 településen, 150 kortárs prózaíró és irodalomtörténész közreműködésével – közölte Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
A PIM őrzi Jókai Mór számos ereklyéjét, kéziratát és a balatonfüredi emlékházat is gondozták – emlékeztetett Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója. Jókai Mór emlékének megőrzéséről úgy vélekedett:
A gálán négy szerző – Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeztek, a zsűrit Mezey Katalin, Orbán János Dénes, Szakolczay Lajos és Szőcs Géza alkotta. A teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológia bemutatóján közreműködött Bíró Gergely író, Erős Kinga kritikus, Kubik Anna, Tallián Mariann és Turi Bálint színművészek. Bognár Szilvia Ének őrzi az időt címmel ad koncertet.
A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!