Közel 700 ezer magyar foglyot regisztráltak a szovjet munkatáborokban, ezreket hurcoltak el Erdélyből is
Sokaknak még mindig nincs tudomása arról, hogy például Kolozsvárról és Tordáról 1944 októberében több ezer civil férfit hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba – hívta fel a figyelmet a Krónikának Papp Annamária történész annak kapcsán, hogy a héten kétnapos online nemzetközi konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából.
2021. február 24., 20:542021. február 24., 20:54
Kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából csütörtökön és pénteken. A Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában című rendezvényén 12 magyarországi, határon-, illetve tengerentúli kutatóhely 23 történésze osztja meg legújabb kutatásainak eredményeit, többek közt Papp Annamária, Benkő Levente és Murádin János Kristóf Kolozsvárról. A rendezvény keretében mutatják be online M. Lovász Noémi kincses városbeli festőművész Rekviem című kiállítását.
„Sajnos több mint három évtizeddel a kommunizmus bukása után a köztudatban még mindig nem tudatosodott eléggé a magyar, illetve a német ajkú lakosságnak az 1944-es szovjet bevonulást követő meghurcoltatása. A kommunista diktatúra alatt mindez tabu volt, nem lehetett beszélni a Gulag–Gupvi táborok világáról, az itt elkövetett szörnyűségekről, borzalmakról” – mondta el megkeresésünkre Papp Annamária történész, újságíró. Hozzátette, az 1989-es rendszerváltás után lassan kezdtek-mertek megszólalni a túlélők, kezdtek felszínre kerülni az emlékek, a dokumentumok, az iratok, a fogságból hazahozott tárgyak.
Egyre több kiadvány és interjúkötet, illetve emlékirat látott napvilágot az elmúlt években, immár játékfilm is született a témakörben, lásd az Örök tél vagy a Sátán fattya című alkotásokat.
Rámutatott, ennek ellenére
„Ezért is nagyon fontos, hogy minden lehetséges eszközt megragadva, minél szélesebb körben megismerjük, illetve megismertessük a közvéleménnyel mindazt, amin elődeink, szüleink és nagyszüleink keresztülmentek, hiszen kevés az a család, amelyet az akkor történtek valamilyen formában nem érintettek” – hívta fel a figyelmet Papp Annamária.
Azt is elmondta, a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága ezzel a céllal jött létre, eddig számos konferenciát és rendezvényt tudhat maga mögött. Mindezek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a társaság kutatói – Magyarországról, Kárpátaljáról, Erdélyből stb. – megoszthassák egymással, illetve a nagyközönséggel kutatásaik legújabb eredményeit, valamint felhívják a figyelmet a téma fontosságára.
Fotó: magyarokagulagon.hu
Az esemény fővédnöke és egyben a konferenciát megnyitja: dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Amint a szervezők fogalmaznak, a címválasztás – „Közösség és egyén” – arra utal, hogy az elmúlt években még inkább előtérbe kerültek a Gupvi- és Gulág-táborokat megjárt személyek történetei. Számos család kér segítséget a kutatóktól, hogy megismerhessék felmenőik sorsát.
A szervezők a konferenciával arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, milyen nagy szükség lenne egy önálló Gulág- és Gupvi-kutató intézet felállítására, vagy akár egy már meglévő intézet speciális részlegeként létrehozandó Gulág- és Gupvi-kutató csoportra. E műhely feladatkörébe tartozhatna többek között annak a közel 700 ezer, a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly személyi kartonján szereplő több mint 13,5 millió adat feldolgozása, amelyet 2019-ben a Magyar Nemzeti Levéltár vásárolt meg az Orosz Állami Hadilevéltártól. És e feladathoz tartozna annak a további mintegy 300 ezer honfitársunk sorsának a feltárása, akiket vagy szabadon bocsátottak, vagy meghaltak a szovjetunióbeli regisztrálás előtt.
A rendezvényen ismertetik Kis József és Kunt Gergely Málenkij robot Nagy-Miskolcon című könyvét. A konferencia részletes programja a GKNT honlapján, a www.gulag.hu-n olvasható. Az érdeklődők a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága YouTube-csatornáján, illetve Facebook-oldalán követhetik élőben a konferenciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!