Közel 700 ezer magyar foglyot regisztráltak a szovjet munkatáborokban, ezreket hurcoltak el Erdélyből is
Sokaknak még mindig nincs tudomása arról, hogy például Kolozsvárról és Tordáról 1944 októberében több ezer civil férfit hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba – hívta fel a figyelmet a Krónikának Papp Annamária történész annak kapcsán, hogy a héten kétnapos online nemzetközi konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából.
2021. február 24., 20:542021. február 24., 20:54
2021. február 24., 20:542021. február 24., 20:54
Kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából csütörtökön és pénteken. A Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában című rendezvényén 12 magyarországi, határon-, illetve tengerentúli kutatóhely 23 történésze osztja meg legújabb kutatásainak eredményeit, többek közt Papp Annamária, Benkő Levente és Murádin János Kristóf Kolozsvárról. A rendezvény keretében mutatják be online M. Lovász Noémi kincses városbeli festőművész Rekviem című kiállítását.
„Sajnos több mint három évtizeddel a kommunizmus bukása után a köztudatban még mindig nem tudatosodott eléggé a magyar, illetve a német ajkú lakosságnak az 1944-es szovjet bevonulást követő meghurcoltatása. A kommunista diktatúra alatt mindez tabu volt, nem lehetett beszélni a Gulag–Gupvi táborok világáról, az itt elkövetett szörnyűségekről, borzalmakról” – mondta el megkeresésünkre Papp Annamária történész, újságíró. Hozzátette, az 1989-es rendszerváltás után lassan kezdtek-mertek megszólalni a túlélők, kezdtek felszínre kerülni az emlékek, a dokumentumok, az iratok, a fogságból hazahozott tárgyak.
Egyre több kiadvány és interjúkötet, illetve emlékirat látott napvilágot az elmúlt években, immár játékfilm is született a témakörben, lásd az Örök tél vagy a Sátán fattya című alkotásokat.
Rámutatott, ennek ellenére
„Ezért is nagyon fontos, hogy minden lehetséges eszközt megragadva, minél szélesebb körben megismerjük, illetve megismertessük a közvéleménnyel mindazt, amin elődeink, szüleink és nagyszüleink keresztülmentek, hiszen kevés az a család, amelyet az akkor történtek valamilyen formában nem érintettek” – hívta fel a figyelmet Papp Annamária.
Azt is elmondta, a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága ezzel a céllal jött létre, eddig számos konferenciát és rendezvényt tudhat maga mögött. Mindezek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a társaság kutatói – Magyarországról, Kárpátaljáról, Erdélyből stb. – megoszthassák egymással, illetve a nagyközönséggel kutatásaik legújabb eredményeit, valamint felhívják a figyelmet a téma fontosságára.
Fotó: magyarokagulagon.hu
Az esemény fővédnöke és egyben a konferenciát megnyitja: dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Amint a szervezők fogalmaznak, a címválasztás – „Közösség és egyén” – arra utal, hogy az elmúlt években még inkább előtérbe kerültek a Gupvi- és Gulág-táborokat megjárt személyek történetei. Számos család kér segítséget a kutatóktól, hogy megismerhessék felmenőik sorsát.
A szervezők a konferenciával arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, milyen nagy szükség lenne egy önálló Gulág- és Gupvi-kutató intézet felállítására, vagy akár egy már meglévő intézet speciális részlegeként létrehozandó Gulág- és Gupvi-kutató csoportra. E műhely feladatkörébe tartozhatna többek között annak a közel 700 ezer, a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly személyi kartonján szereplő több mint 13,5 millió adat feldolgozása, amelyet 2019-ben a Magyar Nemzeti Levéltár vásárolt meg az Orosz Állami Hadilevéltártól. És e feladathoz tartozna annak a további mintegy 300 ezer honfitársunk sorsának a feltárása, akiket vagy szabadon bocsátottak, vagy meghaltak a szovjetunióbeli regisztrálás előtt.
A rendezvényen ismertetik Kis József és Kunt Gergely Málenkij robot Nagy-Miskolcon című könyvét. A konferencia részletes programja a GKNT honlapján, a www.gulag.hu-n olvasható. Az érdeklődők a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága YouTube-csatornáján, illetve Facebook-oldalán követhetik élőben a konferenciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!