Fotó: Balassi Intézet
A Húszforintos katonától Gábor Áronig – az 1848–1849-es háromszéki események nyomában című kiálltást nyitja meg a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében kedden 16 órakor.
2018. március 12., 08:582018. március 12., 08:58
Mint a szervezők közleményében olvasható, a huszár központi figurája a mézeskalácsoknak, népmeséknek, a költészetnek (János vitéz) vagy a képzőművészetnek. Lovas figurák játékokon is megjelentek már az első időktől kezdődően, de a legújabb korokban is népszerűek maradtak. Ehhez hozzájárul, hogy ma már kultusza van a hagyományőrző huszárságnak, a korhű öltözéket viselők elengedhetetlen hozzátartozói lettek a koszorúzásoknak, megemlékezéseknek.
Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején Magyarországon Schenk Károly fröccsöntőmester a német Playmobil figurák mintájára készítette el saját játékait, ezek legnépszerűbbje a huszár figura lett. A felszerelés egy játékhoz képest korhűnek mondható, a zászló, címer mind a XIX. századból való hű mása. A huszárokhoz elkészültek az ellenfelek is, a császári osztrák katonák is.
A gyártás 2000-ben megszűnt, a figurák és kiegészítőik azonban ma is keresettek, valószínűleg minden háztartásban volt vagy van belőlük.
A kiállítás anyaga a gyűjtők magántulajdona, amit az évek során gyarapítottak és teszik ezt ma is, hogy emléket állítsanak ennek a népszerű játéknak és ezáltal a magyar történelem jelentős eseményeinek is. A kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum is támogatta munkatársuk személyes közreműködésével.
Az 1848-49-es események közül Háromszék vonatkozásában a kökösi csatának és azon belül Gábor Áron halálának van a legnagyobb kultusza. Az akkori események ma már kissé másként élnek az emlékezetben, mint ahogy az újabb kori kutatások eredményei szerint valójában megtörténtek. Például Kökös környékén nem egy, hanem három csata volt, és az, amelyben Gábor Áron a halálos találatot kapta, valójában Uzonhoz közelebb történt, és nem a kökösi híd előtt. Ugyanakkor az ágyúöntés sem épp akként történt, mint ahogy azt sokáig hirdették.
Mindez természetesen nem von le semmit sem Gábor Áron érdemeiből, hiszen megszervezte az ellenállást, bizakodó volt az ágyúk elkészítésének ügyében, példamutatóan vette ki részét a harcokból, sőt, életét is adta a szabadságért. A kökösi-uzoni csata, vagy az ágyúöntés játékokkal történő bemutatása maradandó élményt jelent a gyerekeknek, de általa a felnőttek is hozzájuthatnak az újabb kutatások eredményeihez. Az efféle „játék” összeköti a különböző világokat, és elfogadhatóbbá, érthetőbbé teszi a valóságot, a múltat, amiként ez volt egykor a mese szerepe is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!