
Fotó: Balassi Intézet
A Húszforintos katonától Gábor Áronig – az 1848–1849-es háromszéki események nyomában című kiálltást nyitja meg a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében kedden 16 órakor.
2018. március 12., 08:582018. március 12., 08:58
Mint a szervezők közleményében olvasható, a huszár központi figurája a mézeskalácsoknak, népmeséknek, a költészetnek (János vitéz) vagy a képzőművészetnek. Lovas figurák játékokon is megjelentek már az első időktől kezdődően, de a legújabb korokban is népszerűek maradtak. Ehhez hozzájárul, hogy ma már kultusza van a hagyományőrző huszárságnak, a korhű öltözéket viselők elengedhetetlen hozzátartozói lettek a koszorúzásoknak, megemlékezéseknek.
Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején Magyarországon Schenk Károly fröccsöntőmester a német Playmobil figurák mintájára készítette el saját játékait, ezek legnépszerűbbje a huszár figura lett. A felszerelés egy játékhoz képest korhűnek mondható, a zászló, címer mind a XIX. századból való hű mása. A huszárokhoz elkészültek az ellenfelek is, a császári osztrák katonák is.
A gyártás 2000-ben megszűnt, a figurák és kiegészítőik azonban ma is keresettek, valószínűleg minden háztartásban volt vagy van belőlük.
A kiállítás anyaga a gyűjtők magántulajdona, amit az évek során gyarapítottak és teszik ezt ma is, hogy emléket állítsanak ennek a népszerű játéknak és ezáltal a magyar történelem jelentős eseményeinek is. A kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum is támogatta munkatársuk személyes közreműködésével.
Az 1848-49-es események közül Háromszék vonatkozásában a kökösi csatának és azon belül Gábor Áron halálának van a legnagyobb kultusza. Az akkori események ma már kissé másként élnek az emlékezetben, mint ahogy az újabb kori kutatások eredményei szerint valójában megtörténtek. Például Kökös környékén nem egy, hanem három csata volt, és az, amelyben Gábor Áron a halálos találatot kapta, valójában Uzonhoz közelebb történt, és nem a kökösi híd előtt. Ugyanakkor az ágyúöntés sem épp akként történt, mint ahogy azt sokáig hirdették.
Mindez természetesen nem von le semmit sem Gábor Áron érdemeiből, hiszen megszervezte az ellenállást, bizakodó volt az ágyúk elkészítésének ügyében, példamutatóan vette ki részét a harcokból, sőt, életét is adta a szabadságért. A kökösi-uzoni csata, vagy az ágyúöntés játékokkal történő bemutatása maradandó élményt jelent a gyerekeknek, de általa a felnőttek is hozzájuthatnak az újabb kutatások eredményeihez. Az efféle „játék” összeköti a különböző világokat, és elfogadhatóbbá, érthetőbbé teszi a valóságot, a múltat, amiként ez volt egykor a mese szerepe is.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!