Csinos elítéltek, különös, bizarr téma, örökzöld dalok, látványos táncjelenetek – s már adott is a Chicago világhírű sikere: a musical, amelyet szilveszterkor Marosvásárhelyen láthat a közönség, immár negyven éve van jelen a világ színpadain.
2016. december 29., 20:032016. december 29., 20:03
2016. december 29., 22:092016. december 29., 22:09
A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, Juronics Tamás viszi színre a darabot a Tompa Miklós Társulattal. Még zajlik a munka a nemzeti színházban, ahol november közepe óta próbálják a musicalt.
Kicsit valóságshow, kicsit tehetségkutató
A Chicagót 1975. június 3-án mutatták be a New York-i 46. Utcai Színházban, két évig, 898 alkalommal játszották New Yorkban, azóta jelen van a világ különböző színpadain. A darab inspirálója a húszas évek egyik nagy sikerű vígjátéka volt: John Kander és Fred Ebb musicaltörténeti művet írt, érdekes módon minden méltató a rendező-koreográfus és a szövegkönyvet is társszerzőként jegyző Bob Fosse munkáját helyezi az első helyre.
Juronics Tamás itt látja a párhuzamot: ugyanis Bob Fosse nagyon híres koreográfus volt a színházi dzsessz műfajában s egyben rendező is. A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője is koreográfus, de évek óta rendez, a balett mellett operákat, zenés darabokat is, így nem csoda, hogy közel áll hozzá a Chicago. „Alapvetően nagyon táncos darab volt, mi pedig új formát kerestünk neki. Amit negyven éve megcsináltak, nagyon jó dolog, de nem kell múzeumként őriznünk. Mai üzenetet kell keresnünk, azt, hogy amit akkor megírtak – részben a média hatalmáról, befolyásáról, a sikerhajhászásról és az ötpercnyi hírnévről –, manapság hogy működik” – magyarázta Juronics Tamás.
A rendező-koreográfus szerint amiről negyven éve írtak, egyre erősebb jelenség, ezért is helyezte át a darabot a mai média világába. Így lett a két gyilkos nő címlaphajhászásából a valóságshow-k és a tehetségkutatók világát idéző tévéshow, egyfajta börtönreality.
„Extrém valóságshow ez a börtönben, ahol a nézők szavazatai alapján dől el, hogy a csinos elítélteknek élet vagy halál jár. Az esküdtek a nézők. A mi keretjátékunk adja a dolog színpadi képét is, ugyanis felismerhető elemei vannak, a sztárbelépővel, az oldalt tükrös ablakokkal, amelyek a kukkolás kellékei, a kamerák pedig az élő bejelentkezéseket közvetítik. És ott van, úgynevezett zsűri is, pont úgy ül, ahogy a tehetségkutatókban szokott: háttal a nézők felé. A neccharisnyás, magas sarkús világ itt átalakul, a mostani amerikai börtönök egyenruhája jelenik meg, ami vicces, ugyanakkor pedig tud szexi is lenni, ha úgy használjuk” – sorolta a börtönvalóságshow kellékeit a rendező-koreográfus.
Megfeszített tempó
Juronics hangsúlyozta, bár a Tompa Miklós Társulat alapvetően prózai társulat, jól haladt a munkamenet, hiszen jól éneklő, zenés műfajban tapasztalattal rendelkező színészek is vannak a társulatban. „A táncban nyilván nem kell az én balettszintemet megvalósítani, hanem azt a formát kell megtalálni, ami jól áll a színeszeknek. Ugye rengeteg a színésznövendék, az ő bevonásukkal is nagy táncszámokat hozunk létre, de olyan mozgásokkal, amelyek a tánckészségükhöz alkalmazkodnak, persze azért kicsit meg is dolgoztatjuk őket” – fogalmazta meg a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője.
Az előadásban sokan lépnek fel, több mint harminc szereplő lesz a színpadon, a háttérben végig ott a zenekar, nemcsak azért, mert nagyon sok a zenés szám, de mint egy rendes tévéshow-stúdióban, végig ott ülnek a zenészek, bármilyen történésre készen állnak reagálni, akár hangeffektusokkal is. Egy teljes külsős tévéstáb is jelen lesz, akik szinte élőben fognak filmeket vágni. Mindez nagyon összetett munkát igényel: a hangzást be kell állítani, erősebb projektort kellett hozni, hatalmas a díszlet, amibe még mindig naponta jönnek be új elemek, s mindez megterheli a műszaki dolgozókat – hangsúlyozta Juronics.
„A zenés műfaj ilyen, általában meg szokott feszíteni egy prózai színházat, hiszen sok a pluszfeladat, aminek meg kell felelni. November 14-én kezdtük, zenés műfajhoz képest rövid idő állt rendelkezésünkre, így nagyon intenzívnek kellett lennünk. Igyekeztem fegyelmezetten és felkészülten vezetni az egészet, s el fogunk jutni a célig” – mondta a munkafolyamatról a Kossuth-díjas koreográfus, aki szerint a sok zene és tánc ellenére igazi játékstílust megkövetelő előadás lesz, amelyben a színészek is tudnak jókat lubickolni, jókat játszani. December 31-én, szombaton este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében tartják az előadás bemutatóját. A premierre a Bernády György mecénás és a Kemény János bemutató bérletek érvényesek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!