A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, Juronics Tamás viszi színre a darabot a Tompa Miklós Társulattal. Még zajlik a munka a nemzeti színházban, ahol november közepe óta próbálják a musicalt.

Kicsit valóságshow, kicsit tehetségkutató
A Chicagót 1975. június 3-án mutatták be a New York-i 46. Utcai Színházban, két évig, 898 alkalommal játszották New Yorkban, azóta jelen van a világ különböző színpadain. A darab inspirálója a húszas évek egyik nagy sikerű vígjátéka volt: John Kander és Fred Ebb musicaltörténeti művet írt, érdekes módon minden méltató a rendező-koreográfus és a szövegkönyvet is társszerzőként jegyző Bob Fosse munkáját helyezi az első helyre.

Juronics Tamás itt látja a párhuzamot: ugyanis Bob Fosse nagyon híres koreográfus volt a színházi dzsessz műfajában s egyben rendező is. A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője is koreográfus, de évek óta rendez, a balett mellett operákat, zenés darabokat is, így nem csoda, hogy közel áll hozzá a Chicago. „Alapvetően nagyon táncos darab volt, mi pedig új formát kerestünk neki. Amit negyven éve megcsináltak, nagyon jó dolog, de nem kell múzeumként őriznünk. Mai üzenetet kell keresnünk, azt, hogy amit akkor megírtak – részben a média hatalmáról, befolyásáról, a sikerhajhászásról és az ötpercnyi hírnévről –, manapság hogy működik” – magyarázta Juronics Tamás.

A rendező-koreográfus szerint amiről negyven éve írtak, egyre erősebb jelenség, ezért is helyezte át a darabot a mai média világába. Így lett a két gyilkos nő címlaphajhászásából a valóságshow-k és a tehetségkutatók világát idéző tévéshow, egyfajta börtönreality.

„Extrém valóságshow ez a börtönben, ahol a nézők szavazatai alapján dől el, hogy a csinos elítélteknek élet vagy halál jár. Az esküdtek a nézők. A mi keretjátékunk adja a dolog színpadi képét is, ugyanis felismerhető elemei vannak, a sztárbelépővel, az oldalt tükrös ablakokkal, amelyek a kukkolás kellékei, a kamerák pedig az élő bejelentkezéseket közvetítik. És ott van, úgynevezett zsűri is, pont úgy ül, ahogy a tehetségkutatókban szokott: háttal a nézők felé. A neccharisnyás, magas sarkús világ itt átalakul, a mostani amerikai börtönök egyenruhája jelenik meg, ami vicces, ugyanakkor pedig tud szexi is lenni, ha úgy használjuk” – sorolta a börtönvalóságshow kellékeit a rendező-koreográfus.

Megfeszített tempó
Juronics hangsúlyozta, bár a Tompa Miklós Társulat alapvetően prózai társulat, jól haladt a munkamenet, hiszen jól éneklő, zenés műfajban tapasztalattal rendelkező színészek is vannak a társulatban. „A táncban  nyilván nem kell az én balettszintemet megvalósítani, hanem azt a formát kell megtalálni, ami jól áll a színeszeknek. Ugye rengeteg a színésznövendék, az ő bevonásukkal is nagy táncszámokat hozunk létre, de olyan mozgásokkal, amelyek a tánckészségükhöz  alkalmazkodnak, persze azért kicsit meg is dolgoztatjuk őket” – fogalmazta meg a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője.

Az előadásban sokan lépnek fel, több mint harminc szereplő lesz a színpadon, a háttérben végig ott a zenekar, nemcsak azért, mert nagyon sok a zenés szám, de mint egy rendes tévéshow-stúdióban, végig ott ülnek a zenészek, bármilyen történésre készen állnak reagálni, akár hangeffektusokkal is. Egy teljes külsős tévéstáb is jelen lesz, akik szinte élőben fognak filmeket vágni. Mindez nagyon összetett munkát igényel: a hangzást be kell állítani, erősebb projektort kellett hozni, hatalmas a díszlet, amibe még mindig naponta jönnek be új elemek, s mindez megterheli a műszaki dolgozókat – hangsúlyozta Juronics.

„A zenés műfaj ilyen, általában meg szokott feszíteni egy prózai színházat, hiszen sok a pluszfeladat, aminek meg kell felelni. November 14-én kezdtük, zenés műfajhoz képest rövid idő állt rendelkezésünkre, így nagyon intenzívnek kellett lennünk. Igyekeztem fegyelmezetten és felkészülten vezetni az egészet, s el fogunk jutni a célig” – mondta a munkafolyamatról a Kossuth-díjas koreográfus, aki szerint a sok zene és tánc ellenére igazi játékstílust megkövetelő előadás lesz, amelyben a színészek is tudnak jókat lubickolni, jókat játszani.  December 31-én, szombaton este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében tartják az előadás bemutatóját. A premierre a Bernády György mecénás és a Kemény János bemutató bérletek érvényesek.