Marius Tabacu műfordító, aki képernyőn keresztül volt „jelen” a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook
„Az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van” – nyilatkozta Marius Tabacu műfordító, aki román nyelvre ültette át az írónak A nyugati hadtest című kisregényét. A háborúról szóló mű román fordítását szerda este mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2020. augusztus 20., 17:512020. augusztus 20., 17:51
Székely János A nyugati hadtest című regényének román fordítását mutatták be szerda este a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palota udvarán. Az eseményt szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László elmondta, a kötetet román nyelvre átültető Marius Tabacu az előzetes beharangozással ellentétben nem lehet jelen személyesen az eseményen, de levetítenek nagy képernyőn egy vele készített interjút, amelyben a fordító Székely Jánosról, a regényről és annak lefordításáról beszél.
Az 1976-ban napvilágot látott kisregény új fordítása nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, első alkalommal február 4-én mutatták be Bukarestben. A szerdai eseményen Márton Evelin író, szerkesztő és Filip Florian író beszélgetett a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról. Márton Evelin kiemelte,
Filip Florian úgy értékelt, a mű mentes „irodalmi trükköktől”, és mégsem olcsó megoldásokkal operál, a szó legjobb értelmében magával viszi az olvasót, az író pedig azt a kérdést feszegeti, hol van a moralitás határa.
Fotó: Balassi Intézet/ Facebook
Marius Tabacu elmondta, amikor először megjelent románul a kisregény, nem lehetett azt adni címnek, hogy „Aramata de apus”, hiszen abban az időben félreértelmezhető lett volna, ezért azzal a címmel jelent meg, hogy Ce este norocul (Mi a szerencse), ami Székely János egyik novellájának a címe.
– emlékezett a fordító. Arról is beszélt, az utolsó mondat, amit az 1992-ben elhunyt írótól hallott, az volt: „tudod, Marius, nem nagyon szép dolog élni”. „Akkor, ahogyan ő élt, muszáj volt igazat adnom neki: nem örült az életnek, megtört ember volt. Egyébként az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van, a kisregényben pedig rengeteg a humanizmus és a gyöngédség” – fogalmazott Tabacu.
A könyvbemutatón a regényből részleteket olvasott fel Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze. „A férfiak mai nemzedékének alapélménye (s egyúttal korunk történetének alapvető ténye) a háború volt. Múltunk-világunk leghűbb modellje: a katonaság. Semmit sem érthet belőlünk, aki nem érti ezt” – írta Székely János A nyugati hadtest Ajánlásában. Életét, akárcsak millió más emberét alapjaiban rengette meg a második világháború, amelybe a szerző 16 éves kamaszként,a háborút éppen elvesztő hadsereg katonájaként került. Műveiben, legyenek azok drámák, esszék vagy éppen prózai művek mindvégig a hatalom és ember viszonyát vizsgálta.
Székely János (1929–1992)
a 20. századi magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születésű Székely János 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Líceum) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!