Marius Tabacu műfordító, aki képernyőn keresztül volt „jelen” a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook
„Az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van” – nyilatkozta Marius Tabacu műfordító, aki román nyelvre ültette át az írónak A nyugati hadtest című kisregényét. A háborúról szóló mű román fordítását szerda este mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2020. augusztus 20., 17:512020. augusztus 20., 17:51
Székely János A nyugati hadtest című regényének román fordítását mutatták be szerda este a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palota udvarán. Az eseményt szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László elmondta, a kötetet román nyelvre átültető Marius Tabacu az előzetes beharangozással ellentétben nem lehet jelen személyesen az eseményen, de levetítenek nagy képernyőn egy vele készített interjút, amelyben a fordító Székely Jánosról, a regényről és annak lefordításáról beszél.
Az 1976-ban napvilágot látott kisregény új fordítása nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, első alkalommal február 4-én mutatták be Bukarestben. A szerdai eseményen Márton Evelin író, szerkesztő és Filip Florian író beszélgetett a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról. Márton Evelin kiemelte,
Filip Florian úgy értékelt, a mű mentes „irodalmi trükköktől”, és mégsem olcsó megoldásokkal operál, a szó legjobb értelmében magával viszi az olvasót, az író pedig azt a kérdést feszegeti, hol van a moralitás határa.
Fotó: Balassi Intézet/ Facebook
Marius Tabacu elmondta, amikor először megjelent románul a kisregény, nem lehetett azt adni címnek, hogy „Aramata de apus”, hiszen abban az időben félreértelmezhető lett volna, ezért azzal a címmel jelent meg, hogy Ce este norocul (Mi a szerencse), ami Székely János egyik novellájának a címe.
– emlékezett a fordító. Arról is beszélt, az utolsó mondat, amit az 1992-ben elhunyt írótól hallott, az volt: „tudod, Marius, nem nagyon szép dolog élni”. „Akkor, ahogyan ő élt, muszáj volt igazat adnom neki: nem örült az életnek, megtört ember volt. Egyébként az fajta értelmiségi, mint amilyen Székely János volt, eltűnőfélben van, a kisregényben pedig rengeteg a humanizmus és a gyöngédség” – fogalmazott Tabacu.
A könyvbemutatón a regényből részleteket olvasott fel Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze. „A férfiak mai nemzedékének alapélménye (s egyúttal korunk történetének alapvető ténye) a háború volt. Múltunk-világunk leghűbb modellje: a katonaság. Semmit sem érthet belőlünk, aki nem érti ezt” – írta Székely János A nyugati hadtest Ajánlásában. Életét, akárcsak millió más emberét alapjaiban rengette meg a második világháború, amelybe a szerző 16 éves kamaszként,a háborút éppen elvesztő hadsereg katonájaként került. Műveiben, legyenek azok drámák, esszék vagy éppen prózai művek mindvégig a hatalom és ember viszonyát vizsgálta.
Székely János (1929–1992)
a 20. századi magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születésű Székely János 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Líceum) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!